B.U.É.K !!! xD

Mindenkinek boldog új évet kívánok. A frissel kapcsolatban: nincs ihlet :( sajnálom..de nincs. Azért igyekszem. Csak ennyit szerettem volna. És mégegyszer: Mindenkinek piában gazdag új évet kívánok. xD

Boldog karácsonyt!

Sziasztok. Itt a karácsony amit gondolom már ti is észre vetetek xD.
Ezúton kívánok mindenkinek boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet.
Nem tudtam mit adhatnék nektek és még mindig nem tudom. Sajnos :(. Ezért csak pár képet hoztam:
Cuki cica. Nem? Szerintem igen. Na mind1.


:D



Mondtam már párszor xD.


Cuki kutya..szerintem. :) Mondjuk nekem melyk nem az?xD
Nah elég a képekből.
Utoljára: Boldog karácsonyt mindenkinek.


Puszi: ElenaBells

14.fejezet

Sziasztok. Igen élek még. Nagyon sajnálom hogy így eltüntem és hiún igérgettem. De most itt vagyok és megjöttem a frissel.


Miranda szemszög
Épp a mesterhez sietek hogy elmondjam a nagy hirt hogy Alecet feltehetőleg könnyen magamhoz tudom láncolni. De nem tudok másra gondolni csak is Alecra. Mármint...nem úgy. Nem érzek iránta semmit. Nem tudom hogyan de azt hiszem hogy Alecet valahonnan már ismerem...de honnan ?
- Mester-lléptem be a terembe
- Ó Miranda, na szóval mesélj..mi volt?-húzódott kaján vigyor a szájára.
- Azt hiszem hogy magam köré tudom csavarni-hajtottam le a fejem
- Ezt csodás de...csak azt hiszed ?-váltoot át a mosolygós kis fiu álarcából az igazi arcáva: gonosz,kegyetlen,önimádó és hataloméhes.
- Mármint biztos vagyok benne-hazudtam
- Szedd össze a gondolataid Miranda ! Mi van ha egyszer Alec is észreveszi hogy igazából csak kihasználjuk? Hm? Elmondom én. Én elveszítek egy nagyon értékes vámpírt te meg meghalsz.-ordibált magából kikelve.
- Sajnálom és igérem nem fog előfordulni- hajoltam meg.
- Remélem is- szűrte a fogai közt.- Szóval Miranda akarstz még valamit? -tért vissza a kis álarcába.
- Mester? Kérdezhetek valamit?
- Persze drágám kérdezd csak -mondta mézes mázosan.
- Véletlenül nem lehet hogy ismerem én Alecet régebről is ?-kérdeztem félve.
- Nem. Én mentettelek meg a farkasoktól és én tudtam meg az egész életed és sehol se merült fel benne Alec-mondta ridegen. Igaza van. Nem áltam volna be ebbe a hülyeségbe ha nem tartoztam volna neki hálával.
- Igen is-hajoltam meg majd az ajtót megcélozva elindultam.
-Miranda várj!-szólt utánam Victoria.-Menj fel Alechez. Biztos egy kis társaságra vágyik-mosolygott ravaszul
- Igenis-mosolyogtam bárgyún. Majd elindultam.Komolyan hogy menthetett meg ez a hárpia és Damon. Egyszerűen nem értem meg hogy hogy szorulhatot ezekbe annyi könyörületesség hogy megmentsenek amikor két szemel láttam mennyire nem érdeklik őket az emberek sorsa és hogy mennyire lenézik őket. Mire feleszméltem már Alec ajtajánál találtam magam. Iledelmesen bekopogtam.
- Szabad-mondta Alec. Ez jó alkalom hogy tapogatózhassak.
- Alec,szia -mentem be majd magam után zártam az ajtót.


Alec szemszög

Épp az ideiglenes szobámba ülök és gondolkodom. Hogy min? Ninán és ezen az egészen. Kezdem megbánni hogy belementem ebbe a bolondségba. De már ezt úgyse fordíthatom vissza. Sajnos. Elmélkedésemből halk kopogás ébresztett ki.
- Szabad-szóltam ki. A kopogó még egy percig várt majd benyitott. Az a lány állt ott akit küldtek hogy az ujja köré csavarjon.
- Alec, szia- jött be majd maga után bezárta az ajtót. Ebből még nem fog semmi jó kisülni.
- Mit szeretnél ? -erőltettem egy hatalmast vigyort a képemre.
- Beszélgetni-mondta. Én erre látványossan elszomorodtam. Ha tudná hogy mennyire örülök annak hogy csak beszélgetni akar.
- De majd azután...-harapta félbe a mondtatot. Ajaj. Ettől féltem.
- Rendben ülj le-paskoltam meg magam mellett a helyet.
- Amúgy még be se mutatkoztam Miranda -nyujtotta a kezét. Miranda. Miranda?
- Miranda hogy változtál át? -muszály megbizonyosodnom róla hogy ő nem az a Miranda.

Miranda szemszög

- Miranda hogy változtál át ? -vágott nagyon illyedt arcot Alec.
- Hát tudod farkastámadás. Majd Damonék megmentettek én késöbb nőttem és amikor betöltöötem 18 életévemet megharapott egy vámpír. Majd hálám jeléűl eljöttem beállni a seregbe-mondtam. Erre Alec még feszültebb képet vágot.
- Mi volt a emberi neved ? -figyelte idgesen a falat.
- Miranda Black-mondtam a régi emlékek feltörvén szomorúan.
- Miranda Black ?
- Igen
- Miranda. Nem Damonnék mentetek meg. Damonék megölni akartak. Én mentettelek meg.- mondta ridgen. Várjunk. Mi van ? Akkor ő az aki megmentett engem. Ezt ki is deríthetem.
 - Add a kezed
- Mi? Miért? -vonta össze szemöldökét
-Csak add-vettem el én. A szemem előtt lebegtek azok a képkockák ahogy Damonék rám uszítják a farkasokat és Alec hirtelen beugrik és fut velem. De a farkasok követnek. Majd engem biztonságba helyezve egölte a farkasokat. Majd amikor már biztonságba voltam becsengetett egy házhoz és mire kinyithatták volna az ajtót ő ott hagyott engem. A képkocka végett ért.
- Akkor te..? -nem tudtam mit mondani a meglepődötségtől
- Igen én mentettelek meg Miranda.- nézett mélyen a szemembe.


Cameron szemszög

Nina elfutott Katy meg utána rohant. Katy. Állj Cameron már megint róla álmodozol.. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből. A mosolya a szeretett teli arca, ahogy rámnéz azt érzem hogy a rég rideg szivem újra dobogni kezd és ölni tudnék a pillantásáért.

- Cameron ne ábrándozz4 Mnetsük meg Alecet! -futott be Nina a szobámba Katy az oldalán.
- Mi van? Tudjátok hol van Alec? -néztem rá az értetlen de mégis boldog Katyre.
- Igen. Hallod Cameron. Ne ábrándozz,gyere! Meg kell mentenünk Alecet.

Nina szemszög

Igen! Most már semmi sem akadályozhat meg abban hogy megmentsük Alecet.
- Nina várj! Kisérett nélkül sehova se mész- tört be az ajtón Josh. Talán elkiabáltam.
- De... -elenkeztem volna
- Semmi de..nem engedlek el és kész. Várj kint mi addig össze szedjük a csapatot-kordinátolt Josh.
- Rendben -adtam be a derekam majd ballagva kimentem az ajtón le a kertbe. A kertben csend honolt. Itt az agyam mondig kitisztul. Egy padot megcélozva leültem majd a fejem hátradöntöttem és néztem a kék eget. Valyon Alec most hogy van ? És miért érdekel engem az hogy Alec hogy van ? Nem tudom miért de már nem vagyok annyira biztos benne hogy csak barátként tekintek rá. Még magamnak se tökéltem be hogy szerelmes vagyok Alecbe. Szeretem Alecet. De nem hiszem hogy ezt valamikor is elmondhatnám neki.

Nagyon sajnálom

Sziasztok tényleg nagyon sajnálom hogy ma nem tudtam frissel szolgálni. Az oka az hogy a gépünk sajnos elromlott és nem olyan rég tudtuk megcsinálni...ráadásul tanulnom is kellett. Nem igérgetek inkábba azt mondom hogy sietek amint csak tudok.
Tényleg nagyon sajnálom *-*

Frissről és egy kis közlés.

Sziasztok igen még élek. Sajnálom hogy így eltüntem. De nincs ihletem. =(. De megigérem hogy holnapra (szerda) valahogy össze hozok egy fejezetet. Szóval nézetek fel holnap a blogerre. =p

 Ja és ha már itt vagyok. Utólag is szeretnék mindenkinek boldog mikulást kívánni. Remélem nagyon nagyon jó volt nektek a mikulás ünnep. :)

Ennyi lenne amiért most jelentkeztem. 

Puszi ElenaBells

13.fejezet, Hol vagy ?

Sziasztok. Megjöttem a frissel. Igen egy kissé rövid lett de azért remélem tetszeni fog. Jó olvasást és komikat kérek.



Nina szemszög

Elköszöntem Cameronéktól majd az erdő feel vettem az irányt. Olyan zavaros most minden. Nem tudom mi van velem. Mióta itt vagyok azóta az életem fenekestül felfordult. Annyira hiányérzetem van és a legrosszabb az hogy tudom miért. Tudom hogy Alec hiányzik. És nem vagyok már biztos benne hogy csak barátként tekintek rá. Nem tudom. A fejembe ezer meg egy kép játszódik le hogy mit csináljak. Egyáltalán él még ?
De eggyet tudok a neheze még csak most kezdődik.

Alec szemszög
Egyfolytában Ninára gondolok. Nina fájdalommal teli arcára amikor Mirandával lefeküdtem. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből. Amúgy is egyáltalán nem érdekli a sorsom csak talán a büntudat. És ez fáj nem tudom miért de fáj. Fogalmam sincs mit csináljak. Egyáltalán nem tudom hogy helyesen döntöttem . Egy biztos innen nincs kiút...egyelőre.

Katy szemszög
Nem tudom hogy mi van velem. Az öcsém valószinűleg életveszélybe van én meg mejdnem megcsókolom Cameront.
" Amikor Nina elment én nem tudtam mit csináljak. Zavart voltam és ahogy látszott Cameron is.
- Öhm...én tényleg sajnálom az előbbit - utaltam akkor neki a kis puszira amit a szájára kapott.
- Ugyan..nincs mit sajnálnod hisz zavarodot vagy és...örültél -dúrt a hajába Cameron.
- Hát igen...de nem hiszem hogy örülhetnék -sóhajtottam szomorúan
- Miért?
- Mert Alec ha legyőzte volna őket akkor már rég itt lenne. Nem hagyná hogy szomorú legyek -jaj most ha ott sírhattam volna akkor megtettem volna. Fájt. Fájt az hogy valószinűleg elveszítem vagy már el is vesztettem a testvérem.
- Légy pozitív. Lehet hogy csak bújkál előlük.-próbált vígasztalni Cameron majd gyengéden átölelt. Az érintése akkor nagyon jól esett.Abban a két karban akkor úgy éreztem hogy az élet gyönyörű.
- Igazad van-mosolyogtam. Ekkor az ő arca elkezdett közeledni az enyémhez. Már majdnem megcsókolt amikor kopogtak. És egy lány állt az ajtóba széles vigyor az arcán és megcsókolta Cameront.
- Hát akkor én nem zavarok-mondtam majd kisiettem. De Cameron megragadta a kezem.
- Ez nem az aminek látszik
- Cameron ne is magyarázkodj hisz nekem is van barátom.- hazudtam.
- Tényleg ?
- Igen...és most bocsi megyek Nina után. Szia -majd sarkon fordultam.
- Szia - hallotam Cameron szomorú hangját. "
És vége a képkockáknak. Már érzem Nina illatát.

Nina szemszög
A gondolataim és az emlékeim tengerében úsztam. Miért vagyok ilyen szerencsétlen ? Miért ? És itt már kigördült egy könycsepp. De egy hideg kezet éreztem a vállamon. Katy.
- Nina... minden rendben ? -ült le mellém.
- Igen,persze
- Én nem úgy látom.
- Tudod csak azon gondolkodom hogy zavaros és bonyolult az élet-sóhajtottam
- Igen...szerinted mi van Aleccel ? Valyon meghalt vagy csak fogságba esett?-kérdezte Katy a talajt bámulva.
- Hát nem tudom-mondtam. Alec nélkül élnem...Nem tudom. Most mi lesz ? Alec nélkül nem csak az én életem lesz rosz. Hanem Kayté is mivel a testvére és még a testvéreimnek is mivel nem győznek az Olaszok ellen. Várjunk Olaszok.Jaj hogy miért nem jöttem rá előbb. Alec Olaszországba van.

Ennyi lenne,mint ahogy mondtam elég rövid lett.Komikat kérek.

Díj :)

Sziasztok. Már megint jelentkezem de nem a frissel hanem egy díjjal.


Akinek küldöm :
Elektra:http://elektraa97.blogspot.com/
Friday:http://logan-and-dakota-by-friday.blogspot.com/
Bree Swan:http://furcsasagoktemploma.blogspot.com/
AliceHale:http://ujeletujen.blogspot.com/
Elektra:http://hajniszepe.blogspot.com/
Gini:http://amikornemtudodmiterzamasik.blogspot.com/

• Flóó, Vivi, Zaza/Zakuro, Lynii/Alicee :http://tiaesaleczuroselete.blogspot.com/
• Hát enni lenne. Gratulálok. 
• UI.: A friss még ma jön csak nem tudom mikor.

EPuszi ElenaBells

12.fejezet. Miranda avagy mese délután.

Miranda : 

Sziasztok. Igaz hogy komi 2 komi volt de chates komi meg 3. Meg hoztam a frisst és végre kiderül hogy mi lesz Aleccel. Őszintén szólva nincs ihlet és beteg is vagyok (most küldtek haza a suliból) de nem keresek mentséget és eldöntötem hogy nem fogok senkit se várakoztatni így majd valahogy összejön. Előre mondom ez egy kicsit lightosabb lett.

Katy szemszög

2 hete tünt el Alec. Kezdem elveszteni a reményt hogy él még.

Alec szemszög

A fejem iszonyatosan zúg. Felkéne kellnem. Igen egyértelmű mint az is hogy nem bírtam végezni velük. Ráadásul valami miatt a képességem se működött. A fenébe pedig akkor biztos legyőzhettem volna őket. Felkelve egy cellában voltam. Olasz ez egyszer biztos.
- Szeretheted ezt a kis hercegnőt. Ha miatta belefudsz a hallálodba. -mondta unatkozva az eggyik őr.
- Mit akartok?
- Mivel érted úgyse adják oda a királyságot ezért vagy csatlakozol az erődtől függően vagy pedig megölünk-itt villantott fel egy ezer wattos mosolyt. Majd megfogott és felrángatott a pince szerűségből és a nagy terem felé kezdett húzni. Nekem nem volt erőm elhúzódni.
- Oh Alec micsoda meglepetés. Sokat hallotam am róllad Camerontól.- mondta Damon azzal az áll barátságos mosollyal. Várjunk mi Cameron egy... Hilton. Tudhattam volna. És én meg elengedtem vele Katyt és Ninát. Nyugi Alec Katy ügyes lány megvédi magát. De Nina.
- O-csak ennyi telt tőlem
- Igen... Szóval a tárgyra térve.. Alec.. mi a képességed? -most mit mondjak ? Meg igértem Katynek hogy életben maradok. Muszály.
- A vámpírok,emberek és vérfarkasok sebeit tudom fel nyitni.-adtam be a derekam
- Vagyis a vámpír sebét ahol megharapták ? -nézett kérdőn,ámulkodva és örülve hogy valószinűleg én leszek az eggyik trófeája.
- Igen
- Remek -a hangja vidáman csenget- Alec akarsz csatlakozni szerény kis családunkhoz?- most mit csináljak ? Meg van
- Igen

Nina szemszög
2 hete hogy itt üllök bent a szobámba és gondolkodom. 2 hete hogy azon jár az agyám hogy él-e még Alec és ha igen akkkor hol van? 2 hét azóta hogy eltünt. Elmélkedésemből halk kopogás majd az ajtó nyitódása ébresztett ki.
- Nina bejöhetek-jött be Cameron. Minden nap bejönnek hozzám hogy hogy vagyok. Katy is valahogy úgy feshet ki mint én. Nem vadászik és ki se mozdul a szobájából.
- Persze,gyere csak-invitáltam befele
- Köszi..... am...Nina..tudom hogy most Alec nagyon hiányzik meg minden, hidd el én is megkedveltem de nem gondolod hogy beszélnünk kéne..tudod...arról hogy én ...Hilton vagyok-ült le mellém
- De...szóval ha Hilton vagy miért mentettél meg ? -ültem töröküllésben és kérdőn néztem a lábait hintáztató fiura.
- Hát tudod én csak...már utáltam ezt az életet ki akartam törni-hazudott a képembe
- Cameron! Ne hazudj! -nyugi Nina. Nyugodj le.-Bocsi..szóval engem nem fogsz tudni becsapni Cameron. Légyszives mond el. Nem fogom leharapni a fejed.-mondtam ezt már nyugodtan.
- Tudod volt egy lány...
- akibe szerelmes voltál ? -vágtam közbe
- Nem, tudod ő még csak 5 éves volt.
- 5 ?
- Igen. 5 éves. Tudod neki...pocsék élete volt. Az anyja nagyon rendes nő volt de a mostoha apja ő egy állszent volt. Mindig verte Mirandát és megerőszakolta majd eladta egy ember kereskedőnek és az anyjának azt mondta hogy elrabolták. Egyszer csapatban egy sikátor fele vadásztunk és hallotuk ahogy sikítanak. Az ember kereskedőt megöltük már épp rá támadtak volna amikor Damon hangja megparancsolta hogy ne merjünk hozzá érni. Így is tettük. Bevittük. Engem hívattak úgyhogy mentem Damon trónjánál álltam amikor beráncigálták a lányt. Ekkor megcsapta az orrom az a jellegzetes vérfarkas szag. Nem olyan alakváltó hanem igazi vérfarkas aki embereket öl és emberekkel táplálkozik.Körübelül 6 vérfarkas lehetett és melletük ott állt Enrique. Enriquéról tudni kell hogy az a képessége hogy tudja mások teteit befolyásolni ekkor összeállt. Ugy akarják megölni hogy széttépetik a vérfarkasokkal.Kiengedték a vérfarkasokat és neki támadtak Mirandának. Már épp megölték volna amikor berobbant Alec...
- Alec? Mármint Alec Stewart ? -hitetlenkedtem
- Igen ő felkapta a kislányt és kiugrott vele az ablakon a vérfarkasok megutána ... Damon örült hogy Alecet is megölheti nem csak a kislányt. Évek teltek el így amikor egyszer csak Miranda megjelent 18 évesen,vámpírként. és azt kérte hagy csatlakozon. Nem értem miért csinálta de akkor rájöttem hogy ez a klán gonosz és én nem akarok idetartozni.-fejezte be a mesélést Cameron.
- Alec akkor megölte azt a 6 vérfarkast akkor lehet hogy tudott 10 vámpírral is végezni-tört be az ajtón Katy majd Cameron karjaiba vetette magát és a szájára adott egy puszit.
- Hm....sajnálom én csak nagyon felpörögtem a reménytől -magyarázkodott Katy. Ha most ember lenne olyan vörös lenne mint egy rák.
- Semmi gond ... és örülök hogy örülsz-nézett a szemeibe Cameron. Majd percekig egymás szemeibe bámultak majd Katy megfogta magát és kiugrott az ablakon. Egyet tudok hogy Cameron és Katy egymásnak lettek teremtve ezt még a vak is látja.


Alec szemszög
- Komolyan? -hajolt előre banbán Damon. Hogy ilyen értetlennek lenni.
- Igen....elegem lett a Stewartokból-hazudtam. Tudtam ha Cameron itt volt és gondolatolvasó akkor nincs itt már hisz minek lenne két gondolat olvasójuk. De olyan aki érzi az érzelmeket tuti van. Így megpróbáltam olyan dolgokra gondolni amit nagyon utálok. Vérfarkasok. Igazából vellük nincs semmi bajom. De azok a vérfarkasok aki elől azt a kislányt mentettem meg azok aztán nagyon feldühítettek. Mondjuk tudom hogy befolyásolták őket. De muszály volt őket megölnöm.
- Sebastian? -kérdezet oda Damon. Ő csak bólogatott. Szóval igaz tényleg van ilyen köztük.
- Alec. Üdvözlünk szerény kis családunkba....Miranda légy olyan drága és kisérd fel Alecet a szobájába és körbe kisérhetnéd...kapsz egy kis kimenőt-mondta mézes-mázosan Damon.
- Igen is mester-hajolt meg a lány.

Victoria szemszög

Tisztára megörült. Miért kap ez a kis fruska kimenőt és miért nevezi az én férjem ezt a kis csicskát drágámnak.
- Damon megmondanád mégis mi a menykő csapot beléd ? Hm ? És mi az hogy drágámnak nevezett ezt a kis cselédet ? Elfelejtetted hogy én vagyok a feleséged ? És mi az hogy kimenő ? Senki nem kap kimenőt. -ugráltam mérgesen de jogosan. Megölöm azt a kis fruskát.
- Fogd be ! Jaj hogy lehetsz ennyire bolond Victoria! Kiabáld ki az egész tervet ! De akkor meg halsz ha nem sikerül.-ordibált a képembe majd egy pofont levágott hogy én neki vágódtam a falnak.
- Elnézést. Én nem akartam. Szóval mi a terv ? -kérdeztem az én imádni való férjemtől.
- A terv az hogy Sebastian érezte a dühöt amit Alec a Stewartok iránt érez de keveredet a "kishercegnő" iránt érzet szeretetével....milyen romantikus.Na de mindegy az a lényeg hogy Miranda próbálja elcsábítani Alecet.-magyarázta férjem a tervet.
- Ez egy remek terv. -hajoltam meg
- Ezt már szeretem

Alec szemszög
Tudom mi folyik itt. Azt tervezik hogy majd szépen beleszeretek Mirandába és hogy elfelejtem az egész Stewart bagást. Rendben. Legyen ahogy akarják. Játszom majd azt hogy úgy szeretem Mirandát.
- Itt a szobád -nyitotta ki az ajtót Miranda
- Köszi
- Figyelj nem akarsz beszélgetni vagy esetleg mást...-jött közelebb. Majd levette a felsőjét és rám vetette magát.


Hát ennyi lenne meghoztam. Nem lett egy nagy szám de már rám is este van szóval ezt nézéttek el nekem. Jó olvasást.

Közvélemény kutatás

Sziasztok ismét jelentkezem de nem a frissel.
Ne nyírjatok ki hogy hírtelen ennyire bekeményítettem. De ha nem jönnek komik akkor úgy érzem hogy senkit nem érdekel az írásom. Bocsi a csöpögős dumáért. A lényeg rajtatok áll mikor lesz friss. a dolog amiért jelentkezem az a közvélemény kutatás. Az eggyik az hogy melyk feji tetszet eddig a legjobban a másik meg az hogy nyissak-e egy újblogot.Szeretném minden rendszeres olvasó (vagy csak olyan személyekét akik a blogomra tévettek és olvassák a fejiket) figyelmét felhívni hogy szavazzon. Nagyon megköszönném. Én magam nem veszek részt a szavazásban mivel a ti véleményetekre vagyok kíváncsi.
Az új blogról szóló szavazásról. Nagyon kérlek benneteket szavazzatok. Amúgy meg van hogy mit akarok meg hogy hol lesznek a csattanók meg ilyenek. Csak a bibi az hogy nem tudom ki legyen a férfi főszereplő. Gondolkoztam már a Cullen fiukon de egyszerűen nem tudom. Én mondjuk a ti szemszögöteket nézve szerintem nem lesz Alec Volturis. Hisz már két blogom is vele foglalkozik. A szavazás lejárta után ezt is szavazásra bocsátom. És ne felejtsétek hogy (sajnálom,őszintén) de KOMIHATÁR szóval 3 komi után lesz feji.BOCSI MÉGEGYSZER.


2.Kuliszatitok a 11.fejezetről : http://www.youtube.com/watch?v=1QpbGK8hUag (ezt hallgatam)
                                              http://www.youtube.com/watch?v=-fORuwYBL8c  (és ezt = 7) )  






Pusz ElenaBells

11.fejezet

Sziasztok tudom hogy késtem de tegnap muszály volt el mennem itthonról és nem tudtam meg csinálni a fejezetet.De most itt vagyok és hoztam a frisst. A következő három komo után érkezik de most ezt nem fogadom el chatbe. Bocsi. Na de én befogom ti meg olvassátok.

Nina szemszög

Ne! Meghalt! De miért? Miért műveli ezt a furcsa játszmát velem az ég ? És miért pont ő miért nem én ? Miért? Miért? Miért kellett megmentenie? És miért érzem úgy hogy ezek után az életem semmi ? Csak egy sziget ami magányossan és lakatlanul áll a tengeren. Miért?
- Ő meghalt most jösz te-nézett ravaszul rám az az alak aki elől Alec megmentett.
- Nem hiszem-és itt nem hallotam többet mert elnyelt a sötétség. Mi ? Már megint ? Egy kórházban voltam. Ahol sok ember sürgött forgott egy gyerek életéért aki kb. 3 éves körüli lehetet. Minden olyan zavaros volt. Hallotam egy sírást majd egy ordítást. Hallotam ahogy az orvosok ordítanak a kislánynak hogy "maradj velünk". Majd a kislány szive megállt és lekapcsolták a lélegeztető gépről. Fájdalmas ordítások és zokogások hada vándorolt be az elmémbe. Nem tudom honnan jött de kibuggyant egy könycsepp. Éreztem valamiféle deja vu érzést mindtha én lennék az a kislány aki meghalt.
-Nem halt meg-jött a kézen fekvő válasz. Körbenéztem és láttam anyát és apát és a bátyáimat zokogni. Majd valaki megérintette a válam. Hátra nézve anya és apa ott álltak.Meg ott. Mi van ? Ekkor villámcsapásként ért a felismerés. Én vagyok az a kislány
- Igen te vagy az. Átváltozva vámpírrá. -hallotam meg apa hangját. Mi ? Én ? Akkor engem nem anyáék változtattak vámpírrá ? Vagy most mi van ?
- Mi már születésed óta vámpírok vagyunk sőt a a három fiu születése előtt is azok voltunk. Sajnálom hogy nem mondtuk el. -hajtotta le a fejét anya.
- Itt kostoltad meg elsőnek az emberi vért. Így kialakult az átváltozás.-nézett apa keményen. Tudtam hogy nem akar elágyulni.
- Oh és akkor hogy hogy most nem ilyen 3 éves vagyok most hanem 17 ? -néztem kérdőne halott szüleimre.
- Nem tudjuk-szólaltak meg egyszerre
- Akkor titeket ki változtatot át?
- Dracula gróf
- Dracula gróf ?
- Igen Dracula gróf, az apja....-itt apát meglökte anya
- Kinek az apja ?
- Sajnálom kicsim de nem mondhatjuk el  -jött a rejtélyes válasz anyától.Szóval még egy kérdés amit meg kell fejtenem? Miért nem tudok én normálisan élni ? Miért kellett egyáltalán megszületnem ? Az egész életem annyira...bonyolult. Tele rejtélyekkel,kérdésekkel,talányokkal és ... gyötrelemmel na meg ki ne hagyjam a szerencsétlenségem. Ekkor felnéztem de anya és apa már csak halványan látszottak.
- Viszlát kislányom-köszöntek el tőlem sírós hangon. Akkor ennyi még álmomba is elveszítem újra a szüleim. Vagy talán még látom őket...álmomban. Ekkor újra rám tört az az ismerős érzés amit akkor éreztem amikor meghaltak. Fájt a belsőmbe éreztem a kaparó érzést ami egészen a szívemig hatolt. Éreztem ahogy a hiányérzetük felfel lángol a testemben.Alec. És már ő sincs. Hiányzik. De nem tudom miért hisz én nem szerethetem őt. Életembe még soha nem voltam szerelmes és eltökéltem hogy nem is leszek. Nem akarok csalódást. Már eleget szenvedtem. De Alec nem ilyen ő sohasem bántana engem.De mi van ha igen ? Egy ideig távol kéne lenne tőlem. Hogy elbujathassam azt az érzés ami ... nem tudom mit érzek. Nme vagyok vele tisztában hogy miért mit teszek vagy hogy jól döntök-e. De legfőképpen azzal nem vagyok tisztábanogy mit érzek Alec iránt. Ugyan hisz ő ahoz túl tökéletes hogy szerelmes legyen beléd. Nem Nina ki kell verned őt a fejedből.Hisz nem érzel mást iránta csak puszta barátságot. Éreztem ahogy egy puha ágyon fekszem. Ki kéne nyitnom a szemem. Nagyon nagy erőfeszítést igényelve ki nyitottam a szemem. Egy szobában feküdtem.A szoba gyönyörű volt.
- Hát felébredtél- mosolygott bárgyun Katy
- Alec ? -erre a kijelentésemre Katy arcáról lehervadt a mosoly.
- Nem tudom... azt mondta Cameronnak és nekem hogy hozzunk téged ide. Így is tettük de mire odaértünk ő és a katonák már sehol se voltak
- Vagyis meghalt,várjunk mondta hogy hozzatok ide de hát a halála utá..
- Élt még valaki mást dobtak tűzbe-folytotta belém a szót Cameron. Észre se vettem hogy itt van.
- Köszi
- Ja bocsi..akkor most mi lesz ?-néztem Katyre
- Reménykedünk hogy ...nem hal meg-hajtotta le a fejét. Tudom hogy most sírna ha tudna.



Katy szemszög

Félek.Félek hogy elveszítem egyetlen testvéremet. Hisz nekem csak ő maradt. A folyosón sétálva eszembe jutottak a történtek.

"Egy erdőben voltunk egy kitaposott ösvényen. A fák lombjaitól csak pár fénysugár látszott.
- Nem hiszem-jött a válasz az öcsémtől. Majd kiugrott a bokorból és neki támadt egy vámpírnak. Ekkor Nina mint egy marionett bábú lerogyott a földre és elájult. Alec ekkor felnézett
- Katy, Cameron vigyétek vissza Ninát
- De Alec veled mi lesz ? -kérdezte kétségbeeseten Cameron
- Alec nem hagylak itt 10 vámpír ellen nincs esélyed és én....nem akarlak elveszíteni érted te vagy az egyetlen testvérem, ne hagyj el -mondtam sírós hangom. Szinte éreztem hogy a könnyeim befelé folynak. És itt megint az ismerős érzés. Fájdalom,kétely,félelem reménytelenség és estig sorolhatnám hogy még milyen érzések kavarogtak bennem amit még a legnagyobb elenségemnek se kívánnék.
-Ne aggódj nem lesz semmi baj, végeztem már tíz vámpírral
- Bátor utolsó szavak-támadt neki az eggyik. De Aéec lerászta magáról
- Igen végeztél de harc közben és akkor nem csak te voltál ott és az ellenségek másra is figyeltek-próbáltam meggyőzni. De észre vettem hogy az eggyik Nina felé közeledik. Alec még nekem vámpír szemmel is sok volt a gyorsasága. Letépte róla majd a neki dobta egy fának.
- Menj!-ordított Alec. Döntés képtelen voltam. Ekkor Cameron oda jött és megfogta a kezem.
- Tudom hogy nehéz de hány százalék esélye van hogy Alec nem menekül meg és annak hogy ha itt hagyjuk Ninát akkor megölik-nézett azokkal a szép szemekkel kérdőn.
- Hát 100 százalék hogy ha itt hagyjuk Ninát megölik és Alecnél meg 40 százalék hogy meg tud menekülni.
- Akkor?
- Menjünk-mondtam majd Cameron megfogta Ninát és futottunk a várig. Alecet magára hagyva a sok és kiképzet vámpírral"
Valyon él-e még ? Félek.






Nina új szobája :

Ennyi lenne akkor ne feledjétek. 3 komi után lesz friss (ne a chatbe) Köszi. És mégegyszer bocsi.

Már csak egy kicsi.

Sziasztok már csak egy kicsi van a fejezetből. Holnap rakom fel a frisst. Sietek vele igérem.
 Annyit elárulok a frissről hogy egy kicsit szomorú hangulatba van.
És ez adta az ihletet :http://www.youtube.com/watch?v=-fORuwYBL8c





Puszi ElenaBells

10.fejezet

Sziaztok. Meghoztam a frisst. Remélem felcsigáztam a fejivel az érdeklődéseteket.És egy kis hír : Komihatár !!!. Szóval 3 komi után lesz csak friss. Bocsi. Ja és a végéért ne őljetek meg kérlek. Köszi. De.... na én befogom mi előtt még több dolgot kotyognék ki. =). Jó olvasást.

Nina szemszög

Próbáltam kapálozni de se hogy sem sikerült az illető sokkal erősebb volt nálam. És ezen az se segített hogy én állat véren élek.
- Ne is próbálkozz Nem fog sikerülni-szólt egy mély férfi hang. De én nem adtam fel jól ágyékon rugtam. Ordibálva esett össze. Én ahogy bírtam futottam. Gyerünk Nina mindjárt ki jutsz innen. Baszus pont most kell sütnie a napnak. Nem érdekel az emberek úgy se vesztek észre. Már indultam is volna ha valaki megint nem rát be és eldob jó meszire.
- Na jó nem érdekel hogy a főnök azt mondta hogy ne öljelek meg. Ez már sok.-mondta majd megfogott a nyakamnál fogva és neki nyomott egy falnak majd durván megcsókolt. Nem volt erőm eltolni magamtól. Lerángatta rólam a pólóm majd durván megcsókolt.Épp belém hatolt volna ha valaki le nem tépi rólam. Alec volt az.
- Nina jól vagy -nézett a szemembe majd tekintete lejebb vándorolt a mellemre amin csak egy melltartó volt.
- Tessék-vette le kabátját majd ide adta
- Köszönöm amúgy meg jól-mosolyogtam bárgyún.
- Gyere-vett fel az ölébe
- Egyedül is menni fog
- Rendben-mondta majd letett a térdem felmondta a szolgálatot és elestem volna ha Alec el nem kap. Komolyan mint egy szerencsétlen ember. De mondjuk a szerencsétlen igaz. Elmélkedésemből Alec hangja ébresztet ki :
- Nina jól vagy ?
- I...-hagytam félbe a mondatot mivel Alec ajka alig pár centire voltak.Két énem ádáz catába kezdtek egymással.Az önzőbik felem vagy másnéven a szívem azt mondta "Csókold meg ! Csókold meg!". Az a felem amelyk megtiltja a boldogságot vagyis az agyam meg azt : " Ne,Ne,Ne". Viszont Alec gyorsabban reagált és elhúzódottt.
- Akkor vihetlek-célozgatott a "Egyedül is menni fog" kijelentésemre- hercegnő-mosolygott újra.
- Héh tudod hogy nem szeretem ha így hívnak.
- Tudom
- Rendben akkor ezt többé ne haljam-játszottam a sértődött királynőt.
- Igen is-játszotta ő is a minta katonát.
- Rendben.Gyere-mondta majd felvett. Őszintén szólva nagyon jól esett a közelsége. Félve fel pillantottam rá majd az arcom beletemettem a mellkasába.
- Itt vagyok-szólt Cameron.
- Cameron hol voltál ?-kérdeztem
- A fiu..-mondta
- Alec-folytotta belé a szót Alec.
- Akkor Alec mondta hogy bújjak el.
- Aha értem.
- Nina egy kérdés-hajolt közel hozzám de minek hisz Alec úgy is meghalja
- Neked tetsz....-nem tudta végig mondani mert valaki elrántotta. Gyors láthatatlanná váltam. Még szerencse hogy volt időm David képességét "lenyúlni". Gyors kiugrottam Alec kezéből és harcra készen áltam.
- Nem Nina te nem harcolhatsz -hallotam Cameron hangját ahogy éppen két őr fogja le.
- Igaza van-szólalt meg Alec aki épp a katonákat nézte. Heten voltak ebből kettő Cameront fogta.
- Alec-a hangom rémülettel volt teli. Féltem. Féltem hogy megölik. Öt kiképzedt vámpírral semmi esélye.
- De hogy is nem-villantott oda egy erőtlen mosolyt Cameron. Ezt meg miért mondta. Egyáltalán mi Alec képessége.
- Ne aggódj-mondta Alec majd neki ugrott az eggyiknek. Azok végig cikázták a kihalt pusztát. Elképesztő. Elképesztő ahogy Alec harcol.
- Aham-mondta szájtátva Cameron aki mocorogva de ámulattal nézte a harcoló Alecet.
Alec hirtelen eltünt. Már reménytelenül kerestem hogy egy máglyára dobták fel de nem. A hét katonához még csatlakozott három így tizen voltak. Hírtelen Alec hátulról feltünt és szét tépett egy katonát. De aztán bekerítették majd ráugrottak majd széttépték és máglyára dobták.
- Neeeeeeeeeeee !!!-ordítoztam sírva. Vége!


Gonosz vagyok vagy......gonosz vagyok ?! xD. Akkor ne feledjétek. 3 komi után lesz csak friss. Még egyszer bocsi.

9.fejezet

Sziasztok megjöttem bocsi hogy ennyit késtem de nem volt ihlet.Azért remélem megbocsátotok és megigérem ha lesz hozzá komi vámpírsebességel hozom a frisst.

Damon szemszög

-Hm  én most azt hiszem elmegyek és meglátogatom a kis rabocskánk-mondtam feleségemnek egy ördögi mosoly kiséretében.
-Rendben add át neki az üdvözletem-mosolygott ördögien Victoria. Leérve a cellájához vettem az irányt.
- Hol van !?Hol van !?.......a fenébe is-és hirtelen bevillant hogy ki tette-ezért megölek Cameron.

Nina szemszög

Borzalmas álmom volt.
 " Alec a folyosón sétált és látszólag nagyon elmerült a gondolataiban. Az arca meggyötört volt és látszott rajta hogy nem létező könycseppei befelé patakokban folynak. Egyszer csak valaki mögé lopódzott. Ő megfordult és..Damon volt az ördögi mosolya az arcán és a szemében tiszta gyülőlet és gyilkolási vágy.
- A kis hercegnő mellé kerülhetsz amit megjegyzem miattad halt meg-mosolygott. Majd megfogta Alec nyakát és kitekerte"
- Ne! -síkitottam. Huh ez csak egy álom,ez csak egy álom. Majd körbe nézve sehol se láttam Cameront. Úristen mi van ha elkapták.
-Cameron! Hol vagy ? -álltam fel a földről. Majd éreztem egy hideg kezet a vállamon. Most mit csináljak ? Meg van. Majd megfogtam a hideg kezet és egy fához dobtam. 1..2..3.. 4 fát kitörtem vagyis nem én hanem ő. Meg kéne nézni hogy ki az.
- Úristen Cameron bocsi csak nagyon megijjedtem-na én is jó vagyok. Majdnem megölöm azt aki megmentet.
- Semmi gond..hisz érthető egy csomó vámpír mostanra már biztos hogy üldöz én meg meg ijesztelek
- Jól vagy ? -a hangom kétségbe esett volt. Féltem hogy bántottam. Nem tudom mi ez az érzés egy biztos hogy nem szerelem. Hanem inkább mint testvériség vagy barátság vagy hála. Nem tudom. De azt igen hogy tartozom neki annyival hogy megbújtatjuk a Stewartoknál.
-Igen jól vagyok amúgy meg bocsi nem kellett volna-hajtotta le a fejét
-Nincs mit-segítettem fel a földről.
-Túl élem -egy kis aprócska vigyor ült a száján.
-Rendben-ültem le mellé.
-Amúgy meg mi volt az a nagy sikoly?
-Csak...rosszat álmodtam
- És mégis mit ? -húzta fel gyanakvóan a szemöldökét.
- Nem emlékszem-rendben már megint egy gyatra magyarázkodás.
- Aham éééés-húzta el a "és" szócskát.
- Ki az a fiú ? -látszott rajta hogy majd ki pukkan. A fenébe a hülye gondolatolvasó képességével.
- Ezt hallotam-vágta be az áldurcit
- Héh...na most komolyan-Cameron
- Csak egy barát -mondtam vállhúzva
- Aha el is hiszem
- Nem tetszik csak előre mondom
- Senki nem mondta hogy tetszik...de ha már itt tartunk
- N-e-m...t-e-t-sz-i-k -folytottam belé a szót. És jó lassan szó tagolva mondtam minden egyes betűt hogy meg értse.
- Héh ezt hallotam ám
-Ez volt a cél-mosolyogtam
-Jah...ideje indulni
-Igen szerintem is-majd elindultunk
                                                                        
                                                  
                                                                 ...................

Már ott voltunk Londonban amikor hátra néztem és Cameron nem volt sehol. Na ne már nem fog megint beijeszteni.
-Cameron ha azt hiszed hogy beijesztesz akkor  nagyon nagyot téve-nem tudtam tovább mondani mert valaki befogta a szám és behúzott egy sikátorba.


Alec szemszög

- Hova mész ?-jött ki a trón teremből utánam Katy.
- Csak sétálni
- Igen persze én is veled megyek
-Katy nem vagyok már kisfiu akit kisérgetni kell és tudok magamra vigyázni.
- De..
-Nincs de egyedül akarok lenni és kész !-majd hátra fordultam és láttam Katy szemében a meglepetést. Igen én általában az a nyugodt fajta vagyok és nem szokott ilyesmi fajta kirohanásom lenni.
-Bocsánat-hajtottam le a fejem.
-Nem kell. Egy kissé túl sokat aggódom érted
-Ugyan hisz a testvérem vagy-mosolyodtam el
-Igen...na menj,de vigyázz magadra
-Mint mindig-mosolyogtam majd megöleltem majd elmentem sétálni.
                                                         ............
Épp sétáltam az utcán amikor beleütköztem valakibe.
- Létszi segíts üldöznek-nézett furcsán rám egy nálam 2 évvel idősebb vámpír
- Téged ismerlek.. te Nina álmában voltál.
- Nina hol van ?
- Arra -mutattott
-Várj itt !
-Rendben-mondta. Majd én elkezdtem futni Nina illata után.



Ennyi lenne remélem tetszet.

8.fejezet

Alec szemszög

-Ez a te hibád-ordította az arcomba. Válaszolni se tudtam mert már csak azt érzékeltem hogy valaki ellök és én meg elemi erővel töröm szét a falat.

 -Ezt hogy képzeled-ordította az a személy a "megmentőm"arcába

 -Meg kell érteni-e én....-és itt már nem hallotam semmit. Mintha valaki kínozna mondjuk még nem ismerek ilyen képességet. A fájdalom elemi erővel csapott lerám. És tőlem már csak egy fájdalmas sikoly telet és elsötétült minden. 

Mi történt ? És hogy lehet hogy elájultam ? De hát én vámpír vagyok vagy mi a szösz. Talán ez volt Ninánál is. Nem ez nem olyan. A tudatlanság nem fáj de nekem valami kis relytett zugba érzem a fájdalmat ahogy egyre jobban tör rám.

- Úristen Alec jól vagy én ezt nem akartam-jutott el a hang a tudatomig. De nem én nem akarok felkelni nem akarok vissza térni a kegyetlen életbe. Ha ezt lehet egyáltalán életnek nevezni.  De muszály felkelnem. Lassan kinyitottam a szemem.  Valyon ki lehet a "megmentőm" .......Katy hát nem egyértelmű.

- Sajnálom Alec én nem akartam rád ennyire kiborulni csak tudod eléggé ki akattam ezen az eltünésen.-járt fel alá Mark

- Semmi gond felség,én megértem hiszen mégis a huga-suttogtam magam elé meredten. 

- Igen-szólalt meg idegesen David

- Csak ne pánikoljunk nincs itt helye a vitának és különben is a veszekedés nem segít már megtörtént-nézett végig a testvérein Josh. De igen lehet mit tenni ez az egész az én hibám ha nem hagyom ott most itt lenne.

Nina szemszög

Hol vagyok és mi történt ? Csak arra emlékszem hogy kétségbeeseten nézek Alec után és aztán a sötétség és egy cellában találom magam. Valyon most megint mi féle bajba keveredtem.

- Ni csak ni csak a kicsi fogjunk felébredt-nyitódott a pince ajtaja és egy kis apró fénysugár jött be a kicsi résen. Majd már  csak arra eszméltem fel hogy valaki a cellán keresztűl szorítja a nyakam

- Nyugi Zeke hagyd békén a kis fogj...elnézést hercegnőt-szólalt meg a sarokból Damon. Tudhattam volna hogy ő áll a dolog mögött. Végülis ki más.

- Menj -parancsolta Damon Zekenek.

- Mit akarsz- szólaltam meg gyengén.

- A királyságot-hajolt le hozzám.

- Még mellém állhatsz-suttogta a fülembe

- Majd ha piros hó esik- a hangom erőtlen volt és alig hallható. Félek de nem tőlük hanem a jövőmtől. Mi lesz most ?

- Rosszul döntöttél-állt fel. Tehát vége őszintén nem is bánom . 

- Nem nem adom meg azt az örömöt hogy megöllek.-ezt meg hogy. Ekkor észre vettem egy kb. 18-19 évesnek kinézhető fiút aki suttogot valamit Damon fülébe.

- Oh milyen illetlen vagyok-csapott a fejére- Ő itt Cameron és gondolatolvasó - szuper akkor most minden gondolatomat halja ez a Cameron.

- Igen - mosolygott. Ő nem volt olyan ellen szenves mint a többiek. A szemében meghatottság és öröm de mégis aggódalom csillogott. Mintha ismerném de nem az lehetetlen hisz még soha életemben nem láttam. Ekkor neki lefagyott a mosoly az arcára és csak csöndben bámult rám.

- És akkor mirt akarsz tenni -próbáltam nagyon gúnyosan beszélni hogy halatszodjon a hangomból hogy mennyire lenézem a gonoszságát de ez nem nagyon sikerült mivel a torkom nagyon fájt nem értem miért pedig nem is olyan rég vadásztam.Hirtelen kirobbant az ajtó.

- Uram levél a Stewartoktól-nézett körben. Jaj ne nincs sok időnk.

- Talán ézheztértek és akkor én meg kapom a királyságot ők meg az  ál Ninát-röhögött majd ki ment így én és Cameron maradtunk. Várjunk "ál Nina".

- Igen áll Nina a mester beakarja csapni a testvérei..det-nézett szét Cameron

- Gyere -mondta majd kihúzott a celából

- Mit csinálsz -néztem rá hitetlenkedve. Talán ő maga akar megölni nem tudom. De most félek nem akarom hogy miattam elveszítsék a királyságot.

- Kiszabadítalak-nézett rám azzal "nyugi én mindent tudok " arcal. Várjunk csak kiszabadítani. De hát ő Hilton ha meg tudják hogy kiszabadított megölik.

- Várjunk ezt nem értem-értetlenkedtem. Észre se vettem már egy sötét alagútba voltunk.

- Egyszerű utálom ezt a sok kegyetlenkedést

- Akkor most ki oldalán álsz?-kérdeztem

- At igazságén

- Hm ? -értetlenkedtem. Egyáltalán tudok én mást csinálni most komolyan.

- Szerintem annak kell állnia a trónon aki nem a hatalomért van ott és annak aki megérdemli

- Akkor szerinted a Stewartok érdemlik meg ? -mosolyogtam és végre már a hangom is kitisztult

- IgEN -húzodt maga után. És végre már kiértünk gyors felkapott és elkezdett velem futni. Komolyan még én sem futok ilyen gyorsan. Majd amikor beértünk az erdőbe lassított

- Egyedűl is menni fog 

- Bocsi

- És te mióta vagy a Hiltonék ellen ?-kérdeztem. Nem tudom miért de valahogy lefoglalt amit mondott. Valahogy kíváncsi voltam az életére.

- Nem régóta amúgy meg köszi-célozott a gondolatfoszlányaimra.

- És te mióta vagy vámpír ?- szép kérdez felelek játék. Én kérdezek ő meg válaszol miközben  mint a vadászkutya kémleli az utat és húzz maga után.

- És....

- Létszi Nina majd késöbb kérdezhetsz és én is kérdezek de most gyere-folytotta belém a szót

- Amúgy meg nem vagyok vadászkutya-húzódott mosolyra a szám.

- Rendben

- Tudsz futni-nézett hátra

- Hát igen de csak előre szólok most nem megy teljes sebességben

- Rendben akkor futunk

- Rendben-majd neki iramodtunk.

                                            ........

Szó nélkül tettük meg az utat majd megálltunk.

- Itt egy kicsit pihenünk-majd ment és talált egy farönköt és leültetett

- Szóval te mikor születtél ?-kérdeztem

- Hát még az 1898-ban születtem L ....vagyis San Franciscoban és te ?

- Én 1901 London

 -És hány éves vagy ?

- 112 de alkatilag 19

- És te ?

- Én 109 de alkatilag 17

- Huh jó hamar-bámult végig az erdőn

- Igen de te se panaszkodhatsz-böktem meg

- Hát igen-nézett. A szemében látszott a szeretet és a meghatotság de ugyan akkor tudom hogy fél hogy mi lesz most.

- De hogy is félek

- Ezt még meg kell szoknom.-raktam karba a kezem és bevágtam a tetetet durcát.

- Ugyan nekem nem kell ez a "tetetet durca" de amúgy meg meg lehet szokni

- Nem tudod ezt valahogy ki kapcsolni

- Nina ez nem olyan mint egy villany kapcsoló hogy akkor kaocsolod le amikor idegesít ,amúgy meg nekem is nagyon nehéz.

- Elhiszem ...Kezd esteledni -néztem az alkonyodó napot ahogy a fény átszűrődik az erdőn.

- Ez gyönyörű

- Ja figyelj én nem akarom hogy azt hidd hogy tetszel nekem vagy valami de ittkéne maradnunk éjszakára

- Mi ??? -ugrottam fel.

- Nina hallotam a gondolatokat és hogyha vissza viszlek a kastélyba utánad mennek és lerombolják és egy csomó vámpírt megölnek

- Mi van te ilyen jövőbelátó is vagy-kérdeztem flegmán. Nem azt nem engedhetem hogy átadják a királyságot.

- Csak holnap lesz a találkozó és gondolj bele meghalnának-igaza van

- Köszönöm amúgy meg nem nem vagyok jövőbelátó csak hallom hogy ezt akarják.

- Rendben és elhiszem és nyugi nem hiszem azt hogy tetszek neked. -mosolyogtam kedvesen

- Huh akkor jó

-Jó de csak szólok én alszok 

- Komoly

- Aha

- Rendben de holnap kifaggatlak-nézett rám komolyságot tetetve

- Júj de félek-szinleltem

-Félhetsz is- nevetett és én is vele. Majd elnyomot az álom. Valyon most mit csinálnak Davidék . 

Mostantól egy új szabály lesz. Nem nektek hanem nekem.Tudom hogy mostanában nem valami jól írok (sztem) meg nagyon rövidek szoktak általában lenni a fejik és azt is hogy elég soká szoktam felrakni frisst. Szóval bevezetem azt hogy heti egy friss vagy kettő még nem tom. Rem tetszik az ötlet és nagyon örülnék ha a 7.fejezethez lenne egy két kommen mert így tényleg nem tom hogy érdemes -e folytatnom vagy hogy tetszik-e vagy hogy miben változtasak. Úgyhogy PLS.





Pux ElenaBells

Ízelítő

Hát a frissel kapcsoladban nagyon szomorú vagyok hogy egyetlen egy kommentet se sikerült összehoznotok. De most komolyan. Ilyen rossz lett ? Most komolyan . Tudom hogy nem lehetek követelőző mert még nem tartok annál a szintnél de azért nem igaz hogy egy ,két,három koment erejéig nem lehetett volna írni pár sort. De mindegy azért szívesen várom válaszotok. De most nem ezért írok hanem azért mert megjött az.....előzetes.

"-Ez a te hibád-ordította az arcomba. Válaszolni se tudtam mert már csak azt érzékeltem hogy valaki ellök és én meg elemi erővel töröm szét a falat.
 -Ezt hogy képzeled-ordította az a személy a "megmentőm"arcába
 -Meg kell érteni-e én....-és itt már nem hallotam semmit. Mintha valaki kínozna mondjuk még nem ismerek ilyen képességet. A fájdalom elemi erővel csapott lerám. És tőlem már csak egy fájdalmas sikoly telet és elsötétült minden"

Hát rem felcsigáztam a kedélyeket. Am bocsánatot kérek az az előtti kitörésemért. De néha már úgy érzem hogy magamnak írok,és hogy hiába próbálkozom nem sikerült. De tényleg bocsi.

7.fejezet

Hozni akartam egy kis ízelítőt de mivel úgy gondoltam hogy sokat vártatok ezért nem tettem. Szóval amiért ilyen rendes vagyok.....csak vicceltem. Na igen szóval jó lenne jó sok komi.Am sajnálom de most éppen nincs valami sok ihletem de frisset ezért megpróbálok hozni. Ja és elég rövid lett. Úgyhgy ezért őszinte bocsánatotokat kérem.

Alec szemszög

Nem tehetek róla . Az érintése egyszerűen annyira mámorító volt .Én meg most lefagyva állok itt mint egy szobor . Miközben Nina meg aggódva nézz rám. De nem sok kellett hogy feleszméjjek és se szó se beszéd nélkül ott hagyam Ninát és szélsebessen rohanjak vissza a palotába.

Nina szemszöge
Alec végre feleszmélt. De nem az volt a reakciója amire számítottam. Mert kikerülve engem szélsebessen a palota felé vette az irányt. Talán nem kellett volna meg pusilnom. Remek most biztos egy libának nézz aki mindenkinek kelletti magát.

Katy szemszög
Alec biztos hogy Nina után ment de van egy olyan érzésem hogy nem fog valami jó kisülni belőle.Belépve a trónterembe Alec már ott volt egy kissé zavarodottan és látszott rajta hogy a gondoltaiba volt merűlve. De Nina sehol. Tudtam én . Én megmondtam hogy semmi jó nem fog ebből kisülni.

Alec szemszög
Mi lelhetett hogy csak úgy otthagytam Ninát. Eggyet tudok a közelsége megbabonázz és egyszerre érzem azt hogy el kell tőle távolodnom mert megakarom tőle tartani a távolságott. Hogy miért ? Nem tudom. Ekkor kicsapódott az ajtó. És két őr jött be rajta.
- Felség két Orosz hagyta ezt itt-mutatott egy levélre amin a jellegzetes Hilton pecsét volt.
- Mutassa -vette el a levelet David
-  "Kedves Stewart klán
     Már nagyon hiányoltuk a ti kis cseleitekett.
     Úgyhogy gondoltuk most mi kezdjük a játékot.
     Kezdésként mondjuk itt van szórakozás képen a kis hercegnő .
     Hogy is hívják....ja igen Nina. Micsoda felséges és micsoda nagy kincs.
     Szóval a tárgyra térve ha viszont akarjátok látni a ti kis hercegnőtök akkor ajánlom hogy tart-
     sátok meg a mi kis megállapodásunk. Ami ez lenne : Miénk a kastély és az uralom a vámpí-
     rok fellett. Cserébe megkapjátok a drága kicsi Ninát és békébe élhetek tovább.
     
     UI.: Ha épségbe akarjátok még látni a kicsi hercegnőt akkor találkozzunk holnap a Román és 
     Magyar határnál 14:30. 
  
    UI.2: Ketyeg az óra


    Üdvözlettel : Damon Hilton

"Elvitte Ninát és ez az én hibám " Csak ez az egy gondolat zakatolt a fejemben.

Sorry! Késés

Bocsi.

De most az van hogy megígértem hogy a blogaimon nov.1-2-3-4-5. Valamikor lesz friss.

De ez sajnos nem hiszem hogy sikerülni fog mert szarakodik a gép.

De megígérem hogy sietek és ez még nem 100 % hogy nem lesz friss olyan hamar. Úgy hogy kérlek várjatok türelemmel.

Új blog

Anyukám szavaivel idéznék "Elég ebből a sok blogolásból vagy mi a neve".
De nem hallgatok rá mert ismét új blogot nyitottam. Igen de ennek a blognak semmi köze nem lesz a Bonyolult élethez csak előre szólók. Nagyon köszönöm azoknak akik megnézték a blogom és rendszeres olvasói lettek . Viszont ez is valami "Alec Volturis fanfic" lenne. Magam se tudom hogy kattantam így rá de megtörtént. Bátran kijelenthetem hogy az a blog tényleg Volturis lesz. A blog címe: "Szeretni veszélyes"

Ismertető:Vanessát és bátyját Williamt születésükkor elhagyta az apja. Az anyja ezen nagyon ki borult de megtartotta a gyerekeket. Vanessából híres színésznő és énekesnő válik.
Bátyja épp beállt volna a seregbe hogy hazáját védje. De az anyját Elizabeth-et és a gyerekeket megtámadja egy vámpír. Hogy ebből mi lesz és hogy ki Vanessa és William apja kiderűl ha elolvasátok a történetem.

Remélem egy kissé felcsigázott titeket a történet ismertetője és a cím =).Az 1.fejezet November 2.-án várható.
Egy szülinapos résszel hogy miért azt majd elárulom "ördögi mosoly" =)

UI.: Létszi ,létszi olvasátok a törim és ha megkérhetlek rá ha olvasod akkor létszi legyél rendszeres olvasója és talán írj komit  hogy tudjam hogy folytasam-e. Am a Bonyolult életen meg aszem hogy Nov.3-4-5 valamelyk nap lesz friss.

Puszi ElenaBells

6.fejezet

Sziasztok tudom hogy késtem és tudom hogy rövid lett meg azt is tudom hogy ez elég ligtos lett de nézétek el csak most itt van a tanulás meg szinte minden második nap kell mennem kórházba kivizsgálásra úgyhogy nézzétek el létszi !!!

Alec szemszög




Nagyon gyorsan futott. Persze hogy gyorsan fut hiszen vámpír de akkor is alig tudtam utolérni. Hirtelen megállt egy tónál . Olyan ismerős ez a hely de honnan? Na mindegy.

Lefékeztem és egy fa mögé bújtam. Vajon mi van vele ? Nekem ez nagyon gyanus.

Nem hiszem hogy Mark és a többiek tudtak beszélni a fejével . Most használjam azt a szót amit a nővérem mindig rám mond „csökönyös”.

- Te meg mit keresel itt ? Mondtam hogy magányra vágyom –mondta csöppet se kedvesen .Remek Alec ügyes vagy nem hogy összebarátkoznátok hanem utálni fog téged.

- Sajnálom én csak .. –mentegetőztem

- Te csak ? –kérdezte s , még mindig háttal volt nekem s, a patakot nézte . Szuper biztos nem is bír egy ilyen szörnyeteg szemébe nézni .És én folytatam is volna az önmarcangolást ha ő meg nem szólal

- Értem most mindenki gondolom dilisnek hisz hogy láttam a halott anyámat te meg megsajnáltál és utánam jöttél ugye? –találta ki

- Nem senki nem néz bolondnak csak ……….szeretném elmondani hogy én hiszek neked –hajtottam le a fejem. Tényleg így gondoltam . Ahogy a Katy mondaná „Te mindent elhiszel amit csak mondanak Alec ennyire hiszékeny lennél,nem hiszem hogy 200 évóta nem tanultad már meg hogy nem szabad bizni a vámpírokban , az emberekben és a vérfarkasokban főleg nem meg a ….” Itt mindig elhalkul. Milyest ezt kiderítettem aztán erre azonnal rá kell jönnöm hogy mikyen lény van még amit eltitkolnak. Atya olyan vagyok már mint Sherlock Holmes. Eszme futásomból Nina meghökkent arca rázott ki.

Nina szemszög





- Nem senki nem néz bolondnak csak ……….szeretném elmondani hogy én hiszek neked –hisz nekem

- Tényleg –fordultam meg a szemembe gondolom kíváncsiság ,értetlenség és remény csillogott

- Igen mért ne lehetne igaz az hogy máshogy történt vagy … talán meg se történt –nekem erre felnyíltak szemeim .

- Ezt hogy érted ? –kémleltem reménykedve. Ez a fiú vagyis Alec tudja ám hogy kell felvidítani és reményt adni az embernek vagyis vámpírnak.

- Ezt úgy értem hogy lehet hogy csak elájultak mint te ma. –próbált vigasztalni

- Nem hiszem –néztem a szemébe elszomorodva

- Szerintem se ….. de még van rá egy örökké valóságod hogy megtud hogy haltak meg –tartotta velem a szemkontaktust.

- Igazad van de talán tényleg úgy történt ahogy a két szemem látta végülis ez csak egy álom –néztem vissza a lábnyomokra

- Igen talán de tudom hogy a szíved mélyén az álmodnak hiszel. –hogy ő milyen segítőkész és megértő és....Nina állj le. Tisztára bediliztem hogy én meg ő na ne. Hiszen ő csak rendes,okos,kedves,helyes …. Na jó hagyd abba . Majd visszatérve a valóságba kapcsoltam hogy válaszolnom kéne.

- Igen –néztem gyönyörű barna íriszébe. Barna várjunk csak akkor.

- Egy próbát megér nem??? –nézett most már vidámabban. Hát igen Nina te mindenkit lehangolsz

- De –erőltettem az arcomra egy nem túl meggyőző mosolyt

- Na gyere menjünk haza –fordult meg induláshoz készen

- Nem kéne valamit vásárolnom

- Miért? –vonta össze gyönyörűen ívelt szemöldökét

- Mert a többieknek ezt mondtam –gondoltam vissza

- Majd azt mondod hogy elmaradt –mondta s, sarkon fordult

- Alec

- Igen –fordította meg fejét

- Köszönöm –mondtam

- Szívesen –mosolygot . Kéztetést éreztem arra hogy oda menjek és adjak neki egy puszit. Nem azért mert hálálkodni akartam csak ……őszintén nem tudom csak azért mert csak. Odamentem és egy puszit adtam az arcára. Ahogy ajkaim végig súrolták jéghideg bőrét úgy éreztem hogy bárcsak megállhatna az idő. Valamiféle vibrálás végig futott rajtam és sajnos elmúlt amikor megfordultam és futottam. Észre vettem hogy Alec nem követ így megfordúltam és Alec lerökönyödött arcával találtam szembe magam.

Új blog

A címből szerintem minden kiderült =). Nagyon köszönöm Breenek a bátorítást. És igaz mit veszíthetek. Na szóval jó lenne ha benéznétek és lennétek a rendszeres olvasói ennek is.
http://gyermekkoromtol-byelenabells.blogspot.com/






Előre is köszi ElenaBells

5.fejezet

Na megjöttem és hoztam a fejit remélem tetszik majd és amennyiben lesz azért pár komi akor megigérem hogy vámpírsebességel hozom a frisst =)


Nina szemszög






- Talán …... –meredt a távolba az orvosom

- Talán ???? –néztem rá ingerülten

- Talán valaki szerete volna hogy ezt .. álmodja királynő –„királynő” hogy én mennyire utálom ezt a szót

- Mi ??? –kérdeztem s, most tényleg nem tetetem az értetlenségemet

- Lehet hogy valamiféle képesség –gondolkozott Mark

- Lehet – néztem rá gondolkodóan

- HMM!!! –hirtelen beötlött a tökéletes terv



Alec szemszög



- HMM!!! –vonta karba a két kezét Nina

- Igen ? –nézett kíváncsian Audrina. Hát igen megint a tipikus mindig hiperaktív vásárlásmániás Audrina… Nina nem válaszolt gondolom elmerült a gondolataiban.

- Föld hívja Ninát Nina jelentkezz –lengedte Nina szemei előtt a kezét Auróra

- Tessék ??? –tért vissza a valóságba Nina.

- Azt kérdezte hogy mi az – mondta Katy

- Mi mi? –nézett Nina mint borjú az újkapura .

- Hát azt mondtad hogy „hmm!!!” – nézte Ninát Audrina . Mi csak figyeltük a „műsort”.

- Csak arra gondoltam hogy elmegyek vásárolni és…. kipróbálom a vega vámpírságot –mondta. Ja persze.

- Én is megyek – tapsikolt Audrina

- És én is –sipitották egyszerre Auróra , Rosalie és Annah

- Jóóóó nem szeretnék kimaradni semmiből én is megyek –sóhajtotta nővérem

- Neem !!! –mondta erőteljesen és már majdnem kiabálva Nina . Erre mindenki csak bambán nézett rá.

- Tessék –nézték Ninát szem rebegtetve

- Én én csak egyedül szeretnék menni és ki kiszelőztetni a fejem – látszott rajta hogy bántotta hogy így ráordibált a lányokra.

- Áhhh – hiték el a lányok amit mondott . Na ne engem nem tud ilyen könnyen beetetni . Valamire készül és én utána fogok járni.

- Na sziasztok –sóhajtozott és kiviharzott

- Szia –kántálták egyszerre

- Na én is megyek sziasztok –néztem nővéremre..és indultam volna ki de Katy megfogta a kezem .

- Hova hova ilyen sietősen –kérdezte gyanakvóan

- Megyek ….. vadászni –mondtam kamuzva

- Okéé szia –mosolygott rám. Én kiviharoztam a szobából és követtem Nina illatát. Meg is találtam egy réten volt s, valamit követett egyszer csak hátranézett .Vámpírsebességgel elbújtam egy fa mögé .Szerencsére még nem annyira ismeri az illatom. Egyszer csak elkezdett futni.





Nina szemszög





- Áhhh –szerencsére elhitték

- Na sziasztok –sóhajtottam majd kiviharzottam . Még a háttérbe hallottam amint azt mondják „Szia”.Nem is olyan messze megtaláltam azt a helyett ahol találkoztam álmomban anyával. Nem is volt olyan nehéz .Ahogy szétnéztem megakadt a szemem a földön ahol lábnyomok vezettek arra amerre anya eltűnt. Az avar zörgése ébresztett fel elmélkedésemből . Gyors megfordultam de nem volt ott senki , biztos csak képzeltem. Ahogy fújt a szellő egy ismerős illatot hozott felém azt tudom hogy ismerős de honnan . Az illata felséges volt egy vámpír, gondolom egy Stewart nem nagyon ismerem még az illatukat viszont a nevüket már ismerem . Hirtelen felindulásból elkezdtem rohanni remélem letudom rázni. Tudom hogy csak jót akar de ez engem most nem érdekel egyedül akarok lenni s, muszáj kiderítenem az igazságot.

Új ihlet (és talán elvetett ötlet)

Na igen megint itt vagyok és igen ismét nem a frissel.
Biztos láttátok a "Lehetséges új blog" bejegyzésemet.
Hát igen ez valahol tényleg igaz de valahol nem.
Mivel túlon túl hasonlónak találtam az az előtti ötletem a Bonyolult élethez
ezért gondolkodtam és hirtelen kipattant a fejemből az ötlet.
Igen és hogy miről szól?
Hát azt ..... megmondom....
Nina születésétől kezdődve.
Ez szerintem azért is jó ötlet mivel sok a kérdés (gondolom)hogy akkor most hogy is történt.
Vagy ha nem akkor lesz.
Szeretnélek megkérni rá hogy írjátok meg komiba hogy milyen ötlet.
Ja és ha nem jön komi ajjor ezt az ötletet (azt hiszem) elvettem.
Szóval kattogjon a billentyűzet.


Puszi ElenaBells

Név változtatás

Sziasztok!
Hát igen a cím már mindent elárult.
Na szóval arról van szó hogy unom már hogy ha írok (mondjuk a chatbe)akkor bekell másolni azt a sok jelt.
De nem ragozom.
Mostantól a nevem : ElenaBells






Puszi ElenaBells =)

Lehetséges új blog.

Itt kiemelném a lehetségest . Nem biztos hogy lesz rá időm ,meg még azt is össze kell szednem a fejembe hogy mégis milyen dolgok lesznek benne.De egy biztos egy Volturis fanfic lesz és kiemelve Alec lesz éppen a főhőse.De még nem tudom . A blog címe lenne vagy lesz : Életem értelme .

Díj

Tudom ,tudom ez még nem a friss de szeretném ezt a díjat elküldeni azoknak a blogoknak akik tényleg megérdemlik.
A lista :
Nica :http://alecandstella.blogspot.com/
Friday :http://vampirehigh-vampirsulibyfriday.blogspot.com/
Amy :http://jasperandbogi.blogspot.com/
Noni :http://paulandnina-nonii.blogspot.com/
Gini :http://amikornemtudodmiterzamasik.blogspot.com/
Cylise és Puszmó :http://penelopeblack.blogspot.com/
Wedó :http://mysticforks.blogspot.com/
brigitta244 :http://alkonyatesvampirnaplok.blogspot.com/

Ennyi lenne sok blogot szeretek még de úgy gondolom ezekat igazán érdemes olvasni. Na nem mintha a többit nem de nem rakhatok ki minden blogot . Am a frissel kapcsolatban még pontos idő nincs de hozom milyest tudom =)

4.fejezet

Sziasztok na újra itt vagyok és hoztam a fejit. Remélem jósok  komi lesz  mert őszintén nagyon nagyon szeretném...de nem fecsegek többet itt van a feji


Katy szemszög






- Csodás képessége van – súgta oda nekem Audrina

- Igen igazad van – mondtam. Tényleg nagyon jó képessége van de engem ez most hidegen hagy mivel azon gondolkodom hogy lehetne összehozni a tesóm és Ninát . Egy nagy durranás ébresztett ki elmélkedésemből. Nina. Leesett a trónjáról és elájult .Ez meg h hogy lehet. Mindenki odaszaladt és szólítgatta én is így tettem.



Alec szemszög



- Alec vitt fel a szobájába,Marcus hívd fel Michaelt hogy jöjjön ide-adta ki a parancsot David

- Igenis mester- mondtuk egyszerre Marcussal. Az ölembe fogtam Ninát és felszaladtam vele lefektettem az ágyra. Néztem az arcát az arca most nem olyan volt mint eddig most meggyötört volt de még mindig gyönyörű.

- Ez hihetetlen – mondta aggódva Audrina

- Az hihetetlen – szólalt meg az ajtóból Katy

- Ez hogy lehet – jött be Auróra

- Fogalmam sincs – mondtam

- Egy egy vámpír mióta ájulhat el – szólalt meg Jackson

- Nem tudom – mondta Marcus



Nina szemszög



Mindenhol sötétség vak sötétség .Hol vagyok ? Meghaltam? De az lehetetlen. Vagy mégse? Elájultam ? Mi történik velem?! Egyszer csak egy réten találtam magam Hol vagyok? Egy nő jött ki a fák közül anya .

- Anya?

- Kis lányom

- Anya te meg honnan .. hogy… de te .. te meghaltál akkor mégis hogy hogyan mit keresel itt és én én mit csinálok itt? Mi ez a hely? – kérdeztem akadozva hát igen ez az én formám egy épkézláb mondatot se tudok össze kaparni.

- Kis lányom úgy hiányoztál –mondta szeretet teljesen de mégis a szomorúság , aggodalom és a bűnbánat apró szikráját is felehetett fedezni benne.

- Anya de hiszen te meghaltál ezt álmodom –kérdeztem inkább magamtól mint tőle.

- Meghaltam, mi történt ??? –kérdeztem ezt már tőle

- Nem nem haltál meg elájultál.-méregetett

- De te hogy kerülsz ide és és mi az hogy elájultam? –kérdeztem értetlenkedve

- Ezt neked kell megmondanod utána járnod –mondta na jó most vesztettem el a fonalat

- Mi ezt nem értem minek kell utána járnom és ezt te honnan tudod ki vagy te?-kérdeztem hátrálva

- Ne félj tőlem nem akarlak bántani – mondta

- Akkor mit keresel itt –kérdeztem

- Utána kell járnod a halálunknak –mondta mi de hát

- Én tudom hogy haltatok meg Damon megölt titeket- mondtam

- Vagy nem ???- kérdeztem mi van ha nem úgy volt. Mi van ha nem is Damon ölte meg őket .

- Erre neked kell rá jönnöd . –mondta majd eltűnt.

- Várj !!! –mondtam

- Ezt meg hogy érted? –kérdeztem. Hirtelen minden elhomályosult és a szobámba találtam magam ahol mindenki körém volt gyülekezve.

- Hát végre felébredtél-örvendezet Audrina majd megölelt

- Végre alig pár percig voltam –néztem Alec aggódó szemébe.

- Nina négy napig voltál eszméletlen – mondta Auróra.Mi hogy négy napja ?Na ezt nem hiszem el hiszen az egész egy röpke 5 perc alatt lefojt. De hol van anya?

- Hol van anya? – kérdeztem. Erre mindenki aggódó és értetlen arcot vágot.

- E-ezt h-ogy érted –kérdezte Josh akadozva

- Az előbb még itt volt beszéltem vele –néztem rá értetlenül.

- Az nem lehet ők meg haltak –mondta David szomorúan és a szeméből megálapítottam hogy nagyon aggódik értem. De nem érdekel akármennyire szeretem a testvéremet tudom hogy mit láttam.

- Neeem !!!!!!!Beszéltem vele és láttam is –adtam hangot az igazamnak.

- Mii?!–mondta Mark

- Hívom az orvost……doktor úr!-ordította a doktornak Mark .Minek nekem nem kell orvos én igen is nagyon jól vagyok. És nem érdekel ha bolondnak néznek.

- Igen –jött be egy vámpír

- Nina félrebeszél –mondta David

- Ne gúnyolódj tényleg ott volt s, azt mondta hogy utána kell járnom a haláluknak. –mondtam lenézően Davidnek .Hoppá lehet hogy ennyi infót nem kellett volna elmondanom.

- Gondolom felséged maga míg eszméletlen volt ezt álmodta –mondta a doktor engem méregetve.

- Lehet de az is lehet hogy van valami alapja –mondtam megcáfolva a többieket.

- Nem hiszem, ugyan már Nina hisz te is láttad őket ahogy –itt elhalkult – Na szóval egy álomnak vagy a saját két szemednek hiszel?! –kérdezte Mark. Igen igaza van de én azt is a saját két szememmel láttam.

- Nyugi Mark –mondta David

- Talán igazatok van –pillantottam ki az ablakomon ami az erdőre nyilik. Nagyon nem szeretek hazudni de most muszály. Lehet hogy makacs vagyok de enm érdekel akkor is utána járok…amúgy meg szerintem igaz. Vagy csak üldözési mániám van? Lehet. De az is lehet hogy…..úristen Nina kezdesz begolyózni . Milyen marhaságokat képzelek hiszen már be is golyóztam. Most őszintén . Ki ájul el csak úgy és álmodik a halott anyjáról …..na meg itt van az is hogy megint magamba beszélek.

- Már csak egy dolgot nem értek hogy ájulhattam el ??? –kérdeztem abba hagyván eszmefutásomat és rákoncentráltam a doktor úr szavaira.

- Talán ……


Na hát ennyi lenne és mégegyszer ne spóroljatok a komikal :)

Szereplők

Nina Stewart


Alec Stewart


Katy Stewart

Alec nővére,Jeremy párja(lesz)

Audrina Stewart

Nina barátnője,
Jackson párja

Auróra Stewart

Nina barátnője,Marcus párja

Jackson Stewart

Alec barátja,
Audrina párja

Marcus Stewart

Alec barátja,
Auróra párja,(humorzsák)

Josh Williams Stewart
 
Nina testvére,Rosalie párja,kissé komoly

Mark Stewart

Nina testvére ,Leah párja ,jófej ,kedves srác

David Stewart

Nina testvére,Anna szerelme

Jeremy Aaron Logan (Stewart)

Nina .....(na vajon???)
Katy párja (lesz),titokzatos de mégis nagyon rendes fiu(egy ideig még nem lesz benne a történetbe)

Rosalie Stewart

Nina barátnője,Josh párja,kedves és szeretet reméltó

Leah Liliane Stewart

Nina barátnője,Mark párja

Anna Stewart

Nina barátnője ,David párja

Antonio Stewart

a mesterek feje ,komoly

Angus Stewart

a mesterek eggyike

Oskar Stewart

a mesterek egyik tagja,feltehetőleg a legöregebb vámpír a világon

Maria Stewart

Nináék édesanyja ,John felesége

John Stewart

Nináék édesapja ,Stewart klán alapítója

Stephanie Lucya Smith

ember és.....

Damon Hilton

Hilton klán vezetője,Stewartok ellensége és John......

Victoria Hilton

Damon felesége ,Stewartok ellensége,Maria....

Selena Hilton

Damon és Victoria lánya,Stewart klán árulója.

Ashley Hilton

Stewart klán árulója,Selena ölebe

Corbin Stewart(Hilton)

Stewart klán árulója,Katynek (egy ideig a) párja





Nahát ezek lennének a szereplők de megigérem miest lehet kirakom a blogra is.=)

1.díj

Na itt vagyok és nagyon de nagyon meg szeretném köszöni Bree Swannak ezt a díjat.Tudom másoknak ez nem nagy dolog de nekem az szóval mégegyszer köszi

Help!!!

Na kezdem szóval van egy kis gondom elég ciki de ... ciki . Na de mindegy az a lényeg hogy szeretném felrakni a szereplőket azt tudom hol kell meg ilyenek . Csak amikor az egyik képet beilleszteném akkor a másikat már nem .Szóval ha valaki tud irjon és kérlek segítsetek . Írjátok meg az email címemre : szaboandi1011@freemail.hu .






Kérlek segítsetek ●•٠·˙♥Elena●•٠·˙♥.......PLS!!!ja és ne nevessetek ki "szigorú pillantás" =)

3.fejezet

Alec szemszög






Én , Jackson és Marcus felvittük a 214-es szobába a bőröndöket mondhatom nagyon sok volt .Benyitva Nina ott ült az ágyán a padlót bámulta szegény biztos nagyon megviselte a szülei halála. Hirtelen ide figyelt végignézett rajtunk s, megakadt a szeme az arcomon pár másodpercig nézett majd mint aki egy álomvilágból felkelve felkelt az ágyáról s , illedelmesen bemutatkozott:

- Sziasztok én Nina Stewart vagyok de már gondolom ismertek – mondta jókedvűen, jókedve átragadt ránk és mosolyogva viszonoztuk kéznyújtását:

- Felség én Jackson vagyok ők itt Alec és Marcus örvendünk a szerencsének- majd kezet csókolt.



- Én is örvendek a szerencsének hívjatok csak Ninának –mosolygot rám bájosan.

- Rendben Nina –mondtuk egyszerre majd letettük a csomagokat s, kisétáltunk. Szobámba érve Katyvel találtam szembe magam. Mit akarhat? Aahh csak ezt ne, most nem hiányzott senki társasága.

- Katy mit keresel itt??? –kérdeztem s, mondatomba egy sóhaj is belekerült.

- Beszélni szeretnék veled – nézett rámártatlanul és még mindig mosolyogva

- Miről?? – kérdeztem unottan

- Nináról – mondta én erre egyből felkaptam a fejem reakcióm láttán nagyot nevetett. Tőlem erre kapott egy lenéző pillantást.

- Igen –nyugodságot tetetve mondtam lassan minden egyes betűt.

- Te olyan olyan furán viselkedsz amikor a közelébe vagy –suttogta lehajtott fejjel

- Ohh –erre nem tudtam mit mondani

- Ezt hogy érted ??? – kérdeztem értetlenséget tetetve. Hirtelen kedve megváltozott és felháborodva mondta:

- Tudod te azt !

- Nem nem tudom ! –ordítottam nővérem fejére

- Miért hazudsz nekem nekem a testvérednek- jegyezte meg cinikusan

- Na de mindegy .- mondta most már lenyugodva

- Alec a testvérem vagy … engem nem tudsz becsapni ismerlek- mosolygot és nyugodtan és artikulálva mondta minden szót, komolyan mintha egy bolondnak beszélne.

- Szóval szeretném ha elmondanád hogy mit érzel Nina iránt. Szereted?—mondta nyugodságot színlelve hangjában ott bujkált a feltörődni készülő izgalom és kíváncsiság.

- Mi hogy mit érzek iránta nem is ismerem – tártam szét a kezem

- Alec szerelmes vagy belé? – háborodott fel

- Őszintén nem tudom amikor velem van az annyira jó érzéssel tölt el de amikor nincs hiányzik viszont alig ismerem .-Erre a kijelentésemre Katy nem is tudott reagálni mivel bejött Corbin odaszaladt Katyhez s, egy gyors csókot nyomot ajkára.

- Gyertek megjött Audrina a vacsival. –mondta Corbin

- Megyünk-mondtuk egyszerre Katyvel s, már le is futottunk. Mire leértünk már mindenki itt volt. Megjött Audrina

- Na tesó –nézett David hugára

- A vörös –válaszolta Nina mily kimondta sebesen odafutott hozzá és kiszívta a vérét aztán odament egy barna hajú fiúhoz s, neki is kioltotta életét dolgát elvégezve vissza ült a trónjára. Mi csak bambán pillantottunk felé

- Hogy hogy barna a szemed ha emberi vért iszol-kérdezte Oskar azt a kérdést amit mindenki kérdezgetet gondolom. Erre a négy testvér elmosolyogott.

- Én megtudom változtatni a szemszínem –erre a kijelentésre mindenkinek tágra nyílt a szeme.

- Van esetleg más képességed is – kérdezte Antonio

- Igen –Nina

- És mi? – Oskar

- Erőmásolás, tereportálás , láthatatlanná válás , mentális és fizikai bajzs - mondta erre mindenki ámult mások irigykedtek ezek csoportjába sorolom Selenát és Ashleyt.

- De hogy hogy ? - kérdezte meg Angus

- Erőmásolás a többi jönn magától-pislogodt ártatlanul Nina. Nina megfogta a fejét és leesett a trónjáról .Ez hogy lehet egy vámpír mióta tud elájulni.

Bocsi

Bocsi hogy eléggé csúnya lett a fejléc de ennek két oka van :
1 . Nem vagyok egy nagy zseni ilyen téren .
2. Nem tudom berakni a szereplőket és úgy gondoltam így legalább láthatjátok ki hogy nézz ki .
De azért remélem nem annyira borzadtok el tőle =)

Köszi . Elena ....

2.fejezet

Itt a kárpótlás bár elég rövid lett ez is .


Nina szemszög






- Tudjuk – mondtam halál komolyan

- Áááh értem – mondta Angus végre megvilágosúlva

- És segítetek – kérdezte Oskar

- Igen –mondtuk egyszerre

- És hogy van apátok? – kérdezte Antonio. Erre a kérdésre felmordultam .Hogy kérdezhet valaki ilyet ennyire tájékozathatatlannak lenni már fáj. Nyugi Nina kezdesz feldühödni. Nem akarom hogy egy kényes mindenen megsértődő libának tartsanak . A bátyám képességét elszedve lenyugtatam magam .Felvettem a pókerarcom .

- Valami rosszat mondtam? – kérdezte Antonio .Észre se vettem hogy bátyáim lerökönyödtek mellettem .Gyorsan rá vágtam:

- Neem de hogy csak tudod Damon megölte anyut és aput .- mondtam nem bírtam tovább levettem a pókerarcom s, egy összetört arc került helyébe amin egy sós cseppecske is leesett. Szomorúan néztem magam elé s, szembetaláltam magam a sokk meghökkent arckifejezéssel ahogy szomorúan néznek engem.

Éreztem ahogy a könnyek mardossák szemem .Vissza emlékeztem arra az időre mikor még éltek egy nagy boldog család voltunk. Mióta meghaltak azóta egy szürke égbolt lepi be életem. Mire észbe kaptam éreztem ahogy patakokban foly le a könnyem. Gyors letöröltem. S, szipogva abba hagytam a sírást.

- Te te sírsz –mondta értetlenséggel Angus

- Igen emberi tulajdonságom maradt meg a sírás és az alvás. - mondtam

- Áhh értem – mondta Angus

- Audrina kérlek légy olyan drága és kísérd fel vendégeinket a szobájukba – mondta Angus nyálasan.

- Igenis mester – mondta akkor gondolom ő Audrina .

- Erre tessék - mondta majd kivezetett a teremből.

A legfelső emeleten bevezette Markot a 213-as szobába Davidet a 215-be Josht a 212-be engem meg a 214-be. Mikor kinyílt az ajtó egy gyönyörű szoba tárult elém. A falam karamell színben pompázott egy nagy baldachinos ágy terült a közepén a végén egy kis heverő vele szembe egy kandalló kicsit arrébb egy tévé másik oldalt egy nagy ablak. Az ablaknak hátal nézett egy kanapé két fotellel a falamon meg csodaszép képek lógtak. Az ágyam mellett két ajtó az elsőbe a fürdőszoba a másikba meg a szobámnál is sokkal nagyobb gardrób.

- Felség én magára is hagyom mindjárt felhozzák a bőröndjeit. - mondta

- Szólíts csak Ninának és köszönöm-mondtam mosolyogva.

- Jó Nina én Audrina Stewart vagyok és szívesen.– mondta mosolyogva majd eltűnt. Leültem az ágyra és vártam a csomagjaimat pár percen belül meg is érkeztek három fiú lépett be s, lerökönyödve néztem az egyiket.

1.fejezet

1.fejezet




Alec szemszög



A mesterek épp a trónjaikon ültek és gondolkoztak én és a csapat többi tagja oldalt álltunk . Egyszer csak nyitódott az ajtó és egy fekete köpenyes lány jött be. Nem sokat láttam belőle de az alakja csinos volt .Levette a csuklyát a fejéről s nekem leesett az állam szépségétől . A lánynak gyönyörű barna haján pár fénylő esőcsepp csillogott az arca fehér és gyönyörű volt szép barna írisze magába vonzó volt .Várjunk csak barna akkor állati véren él mit is gondoltam ez a gyönyörű teremtés hogy tudna bárkit is bántani.

- Ki maga és mit keres itt ?- kérdezte Antonio

- Hugi – jött be egy királyi sarj várjunk hugi akkor ő.

- Hugi?- kérdezte Angus

- Igen –ölelte meg a lányt

- Bátyus –szólalt meg gyönyörűen csengő hangján.

-ÓÓÓ elnézést felséged ….én…még tudja ..nagyon régen láttam magát-szabadkozott Antonio. S már meg is jött Mark és David.

- Semmi baj a nevem Nina Stewart- mondta a lány nevetve milyen szép neve van

- Minek köszönhetjük látogatásotokat-szólalt meg Oskar

- Segíteni jöttünk és mivel mi is tagja vagyunk a Stewart klánnak ezért úgy döntöttünk ide költözzünk-szólalt meg Josh

- Miben segíteni?- kérdezte tettetett értetlenséggel Antonio

- Antonio nem kell ilyen látványosan hitetlenkedni-mondta Nina egy kis megvetéssel a hangjában s, mégis ott bujkált a mosoly szája szegletében.

- Tudjuk-mondta most már komolyan.

 
Bocsi hogy ilyen rövid lett de majd lesz kárpótlás igérem =) 

Bevezető:



Volt még az 1800 –as években egy család, egy család ami elindított egy létezést egy olyan létezést amit az ember csak legendának tart,egy létezést amit senki még legmerészebb álmában sem gondolná hogy igaz .Félhetsz tőle,… retteghetsz ,… bezárkózhatsz a szobádba…. ő megtalál .Miről beszéllek .. a vámpírok létezéséről .Ezek a lények nem is olyan rémisztőek mint azt az emberek gondolják. Vannak jók is de a rossz itt is megtalálható nagyobb számban. Ez a család a Stewart család .Később ők lettek a Stewart klán királyi családja .A Stewart klán egy olyan klán amibe hihetetlen erejű vámpírok kerülnek van három mestere Angus , Antonio és Oskar a többiek mind katonák vagy csatavezérek . A vámpíroknak van egy ellensége a vérfarkas,de a Stewart klánnak van még egy az Olaszországiak .Évszázadok óta megy a csata a vámpírok vezetéséért eddig a Stewartok vannak a trónon de ez változhat Damon az Olaszok vezetője egyre erősebb és erősebbé teszi csapatát .A mesterek tudják hogy itt be kell avatni a királyi családot is de hol lehetnek ? S mit tudnak ez ellen tenni? Le kell győzni az Olaszokat ! De hogy ???

Sziasztok!

Most nyitotam egy új blogot.Ami a twilight-saga szereplőivel van megírva.