13.fejezet, Hol vagy ?

Sziasztok. Megjöttem a frissel. Igen egy kissé rövid lett de azért remélem tetszeni fog. Jó olvasást és komikat kérek.



Nina szemszög

Elköszöntem Cameronéktól majd az erdő feel vettem az irányt. Olyan zavaros most minden. Nem tudom mi van velem. Mióta itt vagyok azóta az életem fenekestül felfordult. Annyira hiányérzetem van és a legrosszabb az hogy tudom miért. Tudom hogy Alec hiányzik. És nem vagyok már biztos benne hogy csak barátként tekintek rá. Nem tudom. A fejembe ezer meg egy kép játszódik le hogy mit csináljak. Egyáltalán él még ?
De eggyet tudok a neheze még csak most kezdődik.

Alec szemszög
Egyfolytában Ninára gondolok. Nina fájdalommal teli arcára amikor Mirandával lefeküdtem. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből. Amúgy is egyáltalán nem érdekli a sorsom csak talán a büntudat. És ez fáj nem tudom miért de fáj. Fogalmam sincs mit csináljak. Egyáltalán nem tudom hogy helyesen döntöttem . Egy biztos innen nincs kiút...egyelőre.

Katy szemszög
Nem tudom hogy mi van velem. Az öcsém valószinűleg életveszélybe van én meg mejdnem megcsókolom Cameront.
" Amikor Nina elment én nem tudtam mit csináljak. Zavart voltam és ahogy látszott Cameron is.
- Öhm...én tényleg sajnálom az előbbit - utaltam akkor neki a kis puszira amit a szájára kapott.
- Ugyan..nincs mit sajnálnod hisz zavarodot vagy és...örültél -dúrt a hajába Cameron.
- Hát igen...de nem hiszem hogy örülhetnék -sóhajtottam szomorúan
- Miért?
- Mert Alec ha legyőzte volna őket akkor már rég itt lenne. Nem hagyná hogy szomorú legyek -jaj most ha ott sírhattam volna akkor megtettem volna. Fájt. Fájt az hogy valószinűleg elveszítem vagy már el is vesztettem a testvérem.
- Légy pozitív. Lehet hogy csak bújkál előlük.-próbált vígasztalni Cameron majd gyengéden átölelt. Az érintése akkor nagyon jól esett.Abban a két karban akkor úgy éreztem hogy az élet gyönyörű.
- Igazad van-mosolyogtam. Ekkor az ő arca elkezdett közeledni az enyémhez. Már majdnem megcsókolt amikor kopogtak. És egy lány állt az ajtóba széles vigyor az arcán és megcsókolta Cameront.
- Hát akkor én nem zavarok-mondtam majd kisiettem. De Cameron megragadta a kezem.
- Ez nem az aminek látszik
- Cameron ne is magyarázkodj hisz nekem is van barátom.- hazudtam.
- Tényleg ?
- Igen...és most bocsi megyek Nina után. Szia -majd sarkon fordultam.
- Szia - hallotam Cameron szomorú hangját. "
És vége a képkockáknak. Már érzem Nina illatát.

Nina szemszög
A gondolataim és az emlékeim tengerében úsztam. Miért vagyok ilyen szerencsétlen ? Miért ? És itt már kigördült egy könycsepp. De egy hideg kezet éreztem a vállamon. Katy.
- Nina... minden rendben ? -ült le mellém.
- Igen,persze
- Én nem úgy látom.
- Tudod csak azon gondolkodom hogy zavaros és bonyolult az élet-sóhajtottam
- Igen...szerinted mi van Aleccel ? Valyon meghalt vagy csak fogságba esett?-kérdezte Katy a talajt bámulva.
- Hát nem tudom-mondtam. Alec nélkül élnem...Nem tudom. Most mi lesz ? Alec nélkül nem csak az én életem lesz rosz. Hanem Kayté is mivel a testvére és még a testvéreimnek is mivel nem győznek az Olaszok ellen. Várjunk Olaszok.Jaj hogy miért nem jöttem rá előbb. Alec Olaszországba van.

Ennyi lenne,mint ahogy mondtam elég rövid lett.Komikat kérek.

Díj :)

Sziasztok. Már megint jelentkezem de nem a frissel hanem egy díjjal.


Akinek küldöm :
Elektra:http://elektraa97.blogspot.com/
Friday:http://logan-and-dakota-by-friday.blogspot.com/
Bree Swan:http://furcsasagoktemploma.blogspot.com/
AliceHale:http://ujeletujen.blogspot.com/
Elektra:http://hajniszepe.blogspot.com/
Gini:http://amikornemtudodmiterzamasik.blogspot.com/

• Flóó, Vivi, Zaza/Zakuro, Lynii/Alicee :http://tiaesaleczuroselete.blogspot.com/
• Hát enni lenne. Gratulálok. 
• UI.: A friss még ma jön csak nem tudom mikor.

EPuszi ElenaBells

12.fejezet. Miranda avagy mese délután.

Miranda : 

Sziasztok. Igaz hogy komi 2 komi volt de chates komi meg 3. Meg hoztam a frisst és végre kiderül hogy mi lesz Aleccel. Őszintén szólva nincs ihlet és beteg is vagyok (most küldtek haza a suliból) de nem keresek mentséget és eldöntötem hogy nem fogok senkit se várakoztatni így majd valahogy összejön. Előre mondom ez egy kicsit lightosabb lett.

Katy szemszög

2 hete tünt el Alec. Kezdem elveszteni a reményt hogy él még.

Alec szemszög

A fejem iszonyatosan zúg. Felkéne kellnem. Igen egyértelmű mint az is hogy nem bírtam végezni velük. Ráadásul valami miatt a képességem se működött. A fenébe pedig akkor biztos legyőzhettem volna őket. Felkelve egy cellában voltam. Olasz ez egyszer biztos.
- Szeretheted ezt a kis hercegnőt. Ha miatta belefudsz a hallálodba. -mondta unatkozva az eggyik őr.
- Mit akartok?
- Mivel érted úgyse adják oda a királyságot ezért vagy csatlakozol az erődtől függően vagy pedig megölünk-itt villantott fel egy ezer wattos mosolyt. Majd megfogott és felrángatott a pince szerűségből és a nagy terem felé kezdett húzni. Nekem nem volt erőm elhúzódni.
- Oh Alec micsoda meglepetés. Sokat hallotam am róllad Camerontól.- mondta Damon azzal az áll barátságos mosollyal. Várjunk mi Cameron egy... Hilton. Tudhattam volna. És én meg elengedtem vele Katyt és Ninát. Nyugi Alec Katy ügyes lány megvédi magát. De Nina.
- O-csak ennyi telt tőlem
- Igen... Szóval a tárgyra térve.. Alec.. mi a képességed? -most mit mondjak ? Meg igértem Katynek hogy életben maradok. Muszály.
- A vámpírok,emberek és vérfarkasok sebeit tudom fel nyitni.-adtam be a derekam
- Vagyis a vámpír sebét ahol megharapták ? -nézett kérdőn,ámulkodva és örülve hogy valószinűleg én leszek az eggyik trófeája.
- Igen
- Remek -a hangja vidáman csenget- Alec akarsz csatlakozni szerény kis családunkhoz?- most mit csináljak ? Meg van
- Igen

Nina szemszög
2 hete hogy itt üllök bent a szobámba és gondolkodom. 2 hete hogy azon jár az agyám hogy él-e még Alec és ha igen akkkor hol van? 2 hét azóta hogy eltünt. Elmélkedésemből halk kopogás majd az ajtó nyitódása ébresztett ki.
- Nina bejöhetek-jött be Cameron. Minden nap bejönnek hozzám hogy hogy vagyok. Katy is valahogy úgy feshet ki mint én. Nem vadászik és ki se mozdul a szobájából.
- Persze,gyere csak-invitáltam befele
- Köszi..... am...Nina..tudom hogy most Alec nagyon hiányzik meg minden, hidd el én is megkedveltem de nem gondolod hogy beszélnünk kéne..tudod...arról hogy én ...Hilton vagyok-ült le mellém
- De...szóval ha Hilton vagy miért mentettél meg ? -ültem töröküllésben és kérdőn néztem a lábait hintáztató fiura.
- Hát tudod én csak...már utáltam ezt az életet ki akartam törni-hazudott a képembe
- Cameron! Ne hazudj! -nyugi Nina. Nyugodj le.-Bocsi..szóval engem nem fogsz tudni becsapni Cameron. Légyszives mond el. Nem fogom leharapni a fejed.-mondtam ezt már nyugodtan.
- Tudod volt egy lány...
- akibe szerelmes voltál ? -vágtam közbe
- Nem, tudod ő még csak 5 éves volt.
- 5 ?
- Igen. 5 éves. Tudod neki...pocsék élete volt. Az anyja nagyon rendes nő volt de a mostoha apja ő egy állszent volt. Mindig verte Mirandát és megerőszakolta majd eladta egy ember kereskedőnek és az anyjának azt mondta hogy elrabolták. Egyszer csapatban egy sikátor fele vadásztunk és hallotuk ahogy sikítanak. Az ember kereskedőt megöltük már épp rá támadtak volna amikor Damon hangja megparancsolta hogy ne merjünk hozzá érni. Így is tettük. Bevittük. Engem hívattak úgyhogy mentem Damon trónjánál álltam amikor beráncigálták a lányt. Ekkor megcsapta az orrom az a jellegzetes vérfarkas szag. Nem olyan alakváltó hanem igazi vérfarkas aki embereket öl és emberekkel táplálkozik.Körübelül 6 vérfarkas lehetett és melletük ott állt Enrique. Enriquéról tudni kell hogy az a képessége hogy tudja mások teteit befolyásolni ekkor összeállt. Ugy akarják megölni hogy széttépetik a vérfarkasokkal.Kiengedték a vérfarkasokat és neki támadtak Mirandának. Már épp megölték volna amikor berobbant Alec...
- Alec? Mármint Alec Stewart ? -hitetlenkedtem
- Igen ő felkapta a kislányt és kiugrott vele az ablakon a vérfarkasok megutána ... Damon örült hogy Alecet is megölheti nem csak a kislányt. Évek teltek el így amikor egyszer csak Miranda megjelent 18 évesen,vámpírként. és azt kérte hagy csatlakozon. Nem értem miért csinálta de akkor rájöttem hogy ez a klán gonosz és én nem akarok idetartozni.-fejezte be a mesélést Cameron.
- Alec akkor megölte azt a 6 vérfarkast akkor lehet hogy tudott 10 vámpírral is végezni-tört be az ajtón Katy majd Cameron karjaiba vetette magát és a szájára adott egy puszit.
- Hm....sajnálom én csak nagyon felpörögtem a reménytől -magyarázkodott Katy. Ha most ember lenne olyan vörös lenne mint egy rák.
- Semmi gond ... és örülök hogy örülsz-nézett a szemeibe Cameron. Majd percekig egymás szemeibe bámultak majd Katy megfogta magát és kiugrott az ablakon. Egyet tudok hogy Cameron és Katy egymásnak lettek teremtve ezt még a vak is látja.


Alec szemszög
- Komolyan? -hajolt előre banbán Damon. Hogy ilyen értetlennek lenni.
- Igen....elegem lett a Stewartokból-hazudtam. Tudtam ha Cameron itt volt és gondolatolvasó akkor nincs itt már hisz minek lenne két gondolat olvasójuk. De olyan aki érzi az érzelmeket tuti van. Így megpróbáltam olyan dolgokra gondolni amit nagyon utálok. Vérfarkasok. Igazából vellük nincs semmi bajom. De azok a vérfarkasok aki elől azt a kislányt mentettem meg azok aztán nagyon feldühítettek. Mondjuk tudom hogy befolyásolták őket. De muszály volt őket megölnöm.
- Sebastian? -kérdezet oda Damon. Ő csak bólogatott. Szóval igaz tényleg van ilyen köztük.
- Alec. Üdvözlünk szerény kis családunkba....Miranda légy olyan drága és kisérd fel Alecet a szobájába és körbe kisérhetnéd...kapsz egy kis kimenőt-mondta mézes-mázosan Damon.
- Igen is mester-hajolt meg a lány.

Victoria szemszög

Tisztára megörült. Miért kap ez a kis fruska kimenőt és miért nevezi az én férjem ezt a kis csicskát drágámnak.
- Damon megmondanád mégis mi a menykő csapot beléd ? Hm ? És mi az hogy drágámnak nevezett ezt a kis cselédet ? Elfelejtetted hogy én vagyok a feleséged ? És mi az hogy kimenő ? Senki nem kap kimenőt. -ugráltam mérgesen de jogosan. Megölöm azt a kis fruskát.
- Fogd be ! Jaj hogy lehetsz ennyire bolond Victoria! Kiabáld ki az egész tervet ! De akkor meg halsz ha nem sikerül.-ordibált a képembe majd egy pofont levágott hogy én neki vágódtam a falnak.
- Elnézést. Én nem akartam. Szóval mi a terv ? -kérdeztem az én imádni való férjemtől.
- A terv az hogy Sebastian érezte a dühöt amit Alec a Stewartok iránt érez de keveredet a "kishercegnő" iránt érzet szeretetével....milyen romantikus.Na de mindegy az a lényeg hogy Miranda próbálja elcsábítani Alecet.-magyarázta férjem a tervet.
- Ez egy remek terv. -hajoltam meg
- Ezt már szeretem

Alec szemszög
Tudom mi folyik itt. Azt tervezik hogy majd szépen beleszeretek Mirandába és hogy elfelejtem az egész Stewart bagást. Rendben. Legyen ahogy akarják. Játszom majd azt hogy úgy szeretem Mirandát.
- Itt a szobád -nyitotta ki az ajtót Miranda
- Köszi
- Figyelj nem akarsz beszélgetni vagy esetleg mást...-jött közelebb. Majd levette a felsőjét és rám vetette magát.


Hát ennyi lenne meghoztam. Nem lett egy nagy szám de már rám is este van szóval ezt nézéttek el nekem. Jó olvasást.

Közvélemény kutatás

Sziasztok ismét jelentkezem de nem a frissel.
Ne nyírjatok ki hogy hírtelen ennyire bekeményítettem. De ha nem jönnek komik akkor úgy érzem hogy senkit nem érdekel az írásom. Bocsi a csöpögős dumáért. A lényeg rajtatok áll mikor lesz friss. a dolog amiért jelentkezem az a közvélemény kutatás. Az eggyik az hogy melyk feji tetszet eddig a legjobban a másik meg az hogy nyissak-e egy újblogot.Szeretném minden rendszeres olvasó (vagy csak olyan személyekét akik a blogomra tévettek és olvassák a fejiket) figyelmét felhívni hogy szavazzon. Nagyon megköszönném. Én magam nem veszek részt a szavazásban mivel a ti véleményetekre vagyok kíváncsi.
Az új blogról szóló szavazásról. Nagyon kérlek benneteket szavazzatok. Amúgy meg van hogy mit akarok meg hogy hol lesznek a csattanók meg ilyenek. Csak a bibi az hogy nem tudom ki legyen a férfi főszereplő. Gondolkoztam már a Cullen fiukon de egyszerűen nem tudom. Én mondjuk a ti szemszögöteket nézve szerintem nem lesz Alec Volturis. Hisz már két blogom is vele foglalkozik. A szavazás lejárta után ezt is szavazásra bocsátom. És ne felejtsétek hogy (sajnálom,őszintén) de KOMIHATÁR szóval 3 komi után lesz feji.BOCSI MÉGEGYSZER.


2.Kuliszatitok a 11.fejezetről : http://www.youtube.com/watch?v=1QpbGK8hUag (ezt hallgatam)
                                              http://www.youtube.com/watch?v=-fORuwYBL8c  (és ezt = 7) )  






Pusz ElenaBells

11.fejezet

Sziasztok tudom hogy késtem de tegnap muszály volt el mennem itthonról és nem tudtam meg csinálni a fejezetet.De most itt vagyok és hoztam a frisst. A következő három komo után érkezik de most ezt nem fogadom el chatbe. Bocsi. Na de én befogom ti meg olvassátok.

Nina szemszög

Ne! Meghalt! De miért? Miért műveli ezt a furcsa játszmát velem az ég ? És miért pont ő miért nem én ? Miért? Miért? Miért kellett megmentenie? És miért érzem úgy hogy ezek után az életem semmi ? Csak egy sziget ami magányossan és lakatlanul áll a tengeren. Miért?
- Ő meghalt most jösz te-nézett ravaszul rám az az alak aki elől Alec megmentett.
- Nem hiszem-és itt nem hallotam többet mert elnyelt a sötétség. Mi ? Már megint ? Egy kórházban voltam. Ahol sok ember sürgött forgott egy gyerek életéért aki kb. 3 éves körüli lehetet. Minden olyan zavaros volt. Hallotam egy sírást majd egy ordítást. Hallotam ahogy az orvosok ordítanak a kislánynak hogy "maradj velünk". Majd a kislány szive megállt és lekapcsolták a lélegeztető gépről. Fájdalmas ordítások és zokogások hada vándorolt be az elmémbe. Nem tudom honnan jött de kibuggyant egy könycsepp. Éreztem valamiféle deja vu érzést mindtha én lennék az a kislány aki meghalt.
-Nem halt meg-jött a kézen fekvő válasz. Körbenéztem és láttam anyát és apát és a bátyáimat zokogni. Majd valaki megérintette a válam. Hátra nézve anya és apa ott álltak.Meg ott. Mi van ? Ekkor villámcsapásként ért a felismerés. Én vagyok az a kislány
- Igen te vagy az. Átváltozva vámpírrá. -hallotam meg apa hangját. Mi ? Én ? Akkor engem nem anyáék változtattak vámpírrá ? Vagy most mi van ?
- Mi már születésed óta vámpírok vagyunk sőt a a három fiu születése előtt is azok voltunk. Sajnálom hogy nem mondtuk el. -hajtotta le a fejét anya.
- Itt kostoltad meg elsőnek az emberi vért. Így kialakult az átváltozás.-nézett apa keményen. Tudtam hogy nem akar elágyulni.
- Oh és akkor hogy hogy most nem ilyen 3 éves vagyok most hanem 17 ? -néztem kérdőne halott szüleimre.
- Nem tudjuk-szólaltak meg egyszerre
- Akkor titeket ki változtatot át?
- Dracula gróf
- Dracula gróf ?
- Igen Dracula gróf, az apja....-itt apát meglökte anya
- Kinek az apja ?
- Sajnálom kicsim de nem mondhatjuk el  -jött a rejtélyes válasz anyától.Szóval még egy kérdés amit meg kell fejtenem? Miért nem tudok én normálisan élni ? Miért kellett egyáltalán megszületnem ? Az egész életem annyira...bonyolult. Tele rejtélyekkel,kérdésekkel,talányokkal és ... gyötrelemmel na meg ki ne hagyjam a szerencsétlenségem. Ekkor felnéztem de anya és apa már csak halványan látszottak.
- Viszlát kislányom-köszöntek el tőlem sírós hangon. Akkor ennyi még álmomba is elveszítem újra a szüleim. Vagy talán még látom őket...álmomban. Ekkor újra rám tört az az ismerős érzés amit akkor éreztem amikor meghaltak. Fájt a belsőmbe éreztem a kaparó érzést ami egészen a szívemig hatolt. Éreztem ahogy a hiányérzetük felfel lángol a testemben.Alec. És már ő sincs. Hiányzik. De nem tudom miért hisz én nem szerethetem őt. Életembe még soha nem voltam szerelmes és eltökéltem hogy nem is leszek. Nem akarok csalódást. Már eleget szenvedtem. De Alec nem ilyen ő sohasem bántana engem.De mi van ha igen ? Egy ideig távol kéne lenne tőlem. Hogy elbujathassam azt az érzés ami ... nem tudom mit érzek. Nme vagyok vele tisztában hogy miért mit teszek vagy hogy jól döntök-e. De legfőképpen azzal nem vagyok tisztábanogy mit érzek Alec iránt. Ugyan hisz ő ahoz túl tökéletes hogy szerelmes legyen beléd. Nem Nina ki kell verned őt a fejedből.Hisz nem érzel mást iránta csak puszta barátságot. Éreztem ahogy egy puha ágyon fekszem. Ki kéne nyitnom a szemem. Nagyon nagy erőfeszítést igényelve ki nyitottam a szemem. Egy szobában feküdtem.A szoba gyönyörű volt.
- Hát felébredtél- mosolygott bárgyun Katy
- Alec ? -erre a kijelentésemre Katy arcáról lehervadt a mosoly.
- Nem tudom... azt mondta Cameronnak és nekem hogy hozzunk téged ide. Így is tettük de mire odaértünk ő és a katonák már sehol se voltak
- Vagyis meghalt,várjunk mondta hogy hozzatok ide de hát a halála utá..
- Élt még valaki mást dobtak tűzbe-folytotta belém a szót Cameron. Észre se vettem hogy itt van.
- Köszi
- Ja bocsi..akkor most mi lesz ?-néztem Katyre
- Reménykedünk hogy ...nem hal meg-hajtotta le a fejét. Tudom hogy most sírna ha tudna.



Katy szemszög

Félek.Félek hogy elveszítem egyetlen testvéremet. Hisz nekem csak ő maradt. A folyosón sétálva eszembe jutottak a történtek.

"Egy erdőben voltunk egy kitaposott ösvényen. A fák lombjaitól csak pár fénysugár látszott.
- Nem hiszem-jött a válasz az öcsémtől. Majd kiugrott a bokorból és neki támadt egy vámpírnak. Ekkor Nina mint egy marionett bábú lerogyott a földre és elájult. Alec ekkor felnézett
- Katy, Cameron vigyétek vissza Ninát
- De Alec veled mi lesz ? -kérdezte kétségbeeseten Cameron
- Alec nem hagylak itt 10 vámpír ellen nincs esélyed és én....nem akarlak elveszíteni érted te vagy az egyetlen testvérem, ne hagyj el -mondtam sírós hangom. Szinte éreztem hogy a könnyeim befelé folynak. És itt megint az ismerős érzés. Fájdalom,kétely,félelem reménytelenség és estig sorolhatnám hogy még milyen érzések kavarogtak bennem amit még a legnagyobb elenségemnek se kívánnék.
-Ne aggódj nem lesz semmi baj, végeztem már tíz vámpírral
- Bátor utolsó szavak-támadt neki az eggyik. De Aéec lerászta magáról
- Igen végeztél de harc közben és akkor nem csak te voltál ott és az ellenségek másra is figyeltek-próbáltam meggyőzni. De észre vettem hogy az eggyik Nina felé közeledik. Alec még nekem vámpír szemmel is sok volt a gyorsasága. Letépte róla majd a neki dobta egy fának.
- Menj!-ordított Alec. Döntés képtelen voltam. Ekkor Cameron oda jött és megfogta a kezem.
- Tudom hogy nehéz de hány százalék esélye van hogy Alec nem menekül meg és annak hogy ha itt hagyjuk Ninát akkor megölik-nézett azokkal a szép szemekkel kérdőn.
- Hát 100 százalék hogy ha itt hagyjuk Ninát megölik és Alecnél meg 40 százalék hogy meg tud menekülni.
- Akkor?
- Menjünk-mondtam majd Cameron megfogta Ninát és futottunk a várig. Alecet magára hagyva a sok és kiképzet vámpírral"
Valyon él-e még ? Félek.






Nina új szobája :

Ennyi lenne akkor ne feledjétek. 3 komi után lesz friss (ne a chatbe) Köszi. És mégegyszer bocsi.

Már csak egy kicsi.

Sziasztok már csak egy kicsi van a fejezetből. Holnap rakom fel a frisst. Sietek vele igérem.
 Annyit elárulok a frissről hogy egy kicsit szomorú hangulatba van.
És ez adta az ihletet :http://www.youtube.com/watch?v=-fORuwYBL8c





Puszi ElenaBells

10.fejezet

Sziaztok. Meghoztam a frisst. Remélem felcsigáztam a fejivel az érdeklődéseteket.És egy kis hír : Komihatár !!!. Szóval 3 komi után lesz csak friss. Bocsi. Ja és a végéért ne őljetek meg kérlek. Köszi. De.... na én befogom mi előtt még több dolgot kotyognék ki. =). Jó olvasást.

Nina szemszög

Próbáltam kapálozni de se hogy sem sikerült az illető sokkal erősebb volt nálam. És ezen az se segített hogy én állat véren élek.
- Ne is próbálkozz Nem fog sikerülni-szólt egy mély férfi hang. De én nem adtam fel jól ágyékon rugtam. Ordibálva esett össze. Én ahogy bírtam futottam. Gyerünk Nina mindjárt ki jutsz innen. Baszus pont most kell sütnie a napnak. Nem érdekel az emberek úgy se vesztek észre. Már indultam is volna ha valaki megint nem rát be és eldob jó meszire.
- Na jó nem érdekel hogy a főnök azt mondta hogy ne öljelek meg. Ez már sok.-mondta majd megfogott a nyakamnál fogva és neki nyomott egy falnak majd durván megcsókolt. Nem volt erőm eltolni magamtól. Lerángatta rólam a pólóm majd durván megcsókolt.Épp belém hatolt volna ha valaki le nem tépi rólam. Alec volt az.
- Nina jól vagy -nézett a szemembe majd tekintete lejebb vándorolt a mellemre amin csak egy melltartó volt.
- Tessék-vette le kabátját majd ide adta
- Köszönöm amúgy meg jól-mosolyogtam bárgyún.
- Gyere-vett fel az ölébe
- Egyedül is menni fog
- Rendben-mondta majd letett a térdem felmondta a szolgálatot és elestem volna ha Alec el nem kap. Komolyan mint egy szerencsétlen ember. De mondjuk a szerencsétlen igaz. Elmélkedésemből Alec hangja ébresztet ki :
- Nina jól vagy ?
- I...-hagytam félbe a mondatot mivel Alec ajka alig pár centire voltak.Két énem ádáz catába kezdtek egymással.Az önzőbik felem vagy másnéven a szívem azt mondta "Csókold meg ! Csókold meg!". Az a felem amelyk megtiltja a boldogságot vagyis az agyam meg azt : " Ne,Ne,Ne". Viszont Alec gyorsabban reagált és elhúzódottt.
- Akkor vihetlek-célozgatott a "Egyedül is menni fog" kijelentésemre- hercegnő-mosolygott újra.
- Héh tudod hogy nem szeretem ha így hívnak.
- Tudom
- Rendben akkor ezt többé ne haljam-játszottam a sértődött királynőt.
- Igen is-játszotta ő is a minta katonát.
- Rendben.Gyere-mondta majd felvett. Őszintén szólva nagyon jól esett a közelsége. Félve fel pillantottam rá majd az arcom beletemettem a mellkasába.
- Itt vagyok-szólt Cameron.
- Cameron hol voltál ?-kérdeztem
- A fiu..-mondta
- Alec-folytotta belé a szót Alec.
- Akkor Alec mondta hogy bújjak el.
- Aha értem.
- Nina egy kérdés-hajolt közel hozzám de minek hisz Alec úgy is meghalja
- Neked tetsz....-nem tudta végig mondani mert valaki elrántotta. Gyors láthatatlanná váltam. Még szerencse hogy volt időm David képességét "lenyúlni". Gyors kiugrottam Alec kezéből és harcra készen áltam.
- Nem Nina te nem harcolhatsz -hallotam Cameron hangját ahogy éppen két őr fogja le.
- Igaza van-szólalt meg Alec aki épp a katonákat nézte. Heten voltak ebből kettő Cameront fogta.
- Alec-a hangom rémülettel volt teli. Féltem. Féltem hogy megölik. Öt kiképzedt vámpírral semmi esélye.
- De hogy is nem-villantott oda egy erőtlen mosolyt Cameron. Ezt meg miért mondta. Egyáltalán mi Alec képessége.
- Ne aggódj-mondta Alec majd neki ugrott az eggyiknek. Azok végig cikázták a kihalt pusztát. Elképesztő. Elképesztő ahogy Alec harcol.
- Aham-mondta szájtátva Cameron aki mocorogva de ámulattal nézte a harcoló Alecet.
Alec hirtelen eltünt. Már reménytelenül kerestem hogy egy máglyára dobták fel de nem. A hét katonához még csatlakozott három így tizen voltak. Hírtelen Alec hátulról feltünt és szét tépett egy katonát. De aztán bekerítették majd ráugrottak majd széttépték és máglyára dobták.
- Neeeeeeeeeeee !!!-ordítoztam sírva. Vége!


Gonosz vagyok vagy......gonosz vagyok ?! xD. Akkor ne feledjétek. 3 komi után lesz csak friss. Még egyszer bocsi.

9.fejezet

Sziasztok megjöttem bocsi hogy ennyit késtem de nem volt ihlet.Azért remélem megbocsátotok és megigérem ha lesz hozzá komi vámpírsebességel hozom a frisst.

Damon szemszög

-Hm  én most azt hiszem elmegyek és meglátogatom a kis rabocskánk-mondtam feleségemnek egy ördögi mosoly kiséretében.
-Rendben add át neki az üdvözletem-mosolygott ördögien Victoria. Leérve a cellájához vettem az irányt.
- Hol van !?Hol van !?.......a fenébe is-és hirtelen bevillant hogy ki tette-ezért megölek Cameron.

Nina szemszög

Borzalmas álmom volt.
 " Alec a folyosón sétált és látszólag nagyon elmerült a gondolataiban. Az arca meggyötört volt és látszott rajta hogy nem létező könycseppei befelé patakokban folynak. Egyszer csak valaki mögé lopódzott. Ő megfordult és..Damon volt az ördögi mosolya az arcán és a szemében tiszta gyülőlet és gyilkolási vágy.
- A kis hercegnő mellé kerülhetsz amit megjegyzem miattad halt meg-mosolygott. Majd megfogta Alec nyakát és kitekerte"
- Ne! -síkitottam. Huh ez csak egy álom,ez csak egy álom. Majd körbe nézve sehol se láttam Cameront. Úristen mi van ha elkapták.
-Cameron! Hol vagy ? -álltam fel a földről. Majd éreztem egy hideg kezet a vállamon. Most mit csináljak ? Meg van. Majd megfogtam a hideg kezet és egy fához dobtam. 1..2..3.. 4 fát kitörtem vagyis nem én hanem ő. Meg kéne nézni hogy ki az.
- Úristen Cameron bocsi csak nagyon megijjedtem-na én is jó vagyok. Majdnem megölöm azt aki megmentet.
- Semmi gond..hisz érthető egy csomó vámpír mostanra már biztos hogy üldöz én meg meg ijesztelek
- Jól vagy ? -a hangom kétségbe esett volt. Féltem hogy bántottam. Nem tudom mi ez az érzés egy biztos hogy nem szerelem. Hanem inkább mint testvériség vagy barátság vagy hála. Nem tudom. De azt igen hogy tartozom neki annyival hogy megbújtatjuk a Stewartoknál.
-Igen jól vagyok amúgy meg bocsi nem kellett volna-hajtotta le a fejét
-Nincs mit-segítettem fel a földről.
-Túl élem -egy kis aprócska vigyor ült a száján.
-Rendben-ültem le mellé.
-Amúgy meg mi volt az a nagy sikoly?
-Csak...rosszat álmodtam
- És mégis mit ? -húzta fel gyanakvóan a szemöldökét.
- Nem emlékszem-rendben már megint egy gyatra magyarázkodás.
- Aham éééés-húzta el a "és" szócskát.
- Ki az a fiú ? -látszott rajta hogy majd ki pukkan. A fenébe a hülye gondolatolvasó képességével.
- Ezt hallotam-vágta be az áldurcit
- Héh...na most komolyan-Cameron
- Csak egy barát -mondtam vállhúzva
- Aha el is hiszem
- Nem tetszik csak előre mondom
- Senki nem mondta hogy tetszik...de ha már itt tartunk
- N-e-m...t-e-t-sz-i-k -folytottam belé a szót. És jó lassan szó tagolva mondtam minden egyes betűt hogy meg értse.
- Héh ezt hallotam ám
-Ez volt a cél-mosolyogtam
-Jah...ideje indulni
-Igen szerintem is-majd elindultunk
                                                                        
                                                  
                                                                 ...................

Már ott voltunk Londonban amikor hátra néztem és Cameron nem volt sehol. Na ne már nem fog megint beijeszteni.
-Cameron ha azt hiszed hogy beijesztesz akkor  nagyon nagyot téve-nem tudtam tovább mondani mert valaki befogta a szám és behúzott egy sikátorba.


Alec szemszög

- Hova mész ?-jött ki a trón teremből utánam Katy.
- Csak sétálni
- Igen persze én is veled megyek
-Katy nem vagyok már kisfiu akit kisérgetni kell és tudok magamra vigyázni.
- De..
-Nincs de egyedül akarok lenni és kész !-majd hátra fordultam és láttam Katy szemében a meglepetést. Igen én általában az a nyugodt fajta vagyok és nem szokott ilyesmi fajta kirohanásom lenni.
-Bocsánat-hajtottam le a fejem.
-Nem kell. Egy kissé túl sokat aggódom érted
-Ugyan hisz a testvérem vagy-mosolyodtam el
-Igen...na menj,de vigyázz magadra
-Mint mindig-mosolyogtam majd megöleltem majd elmentem sétálni.
                                                         ............
Épp sétáltam az utcán amikor beleütköztem valakibe.
- Létszi segíts üldöznek-nézett furcsán rám egy nálam 2 évvel idősebb vámpír
- Téged ismerlek.. te Nina álmában voltál.
- Nina hol van ?
- Arra -mutattott
-Várj itt !
-Rendben-mondta. Majd én elkezdtem futni Nina illata után.



Ennyi lenne remélem tetszet.

8.fejezet

Alec szemszög

-Ez a te hibád-ordította az arcomba. Válaszolni se tudtam mert már csak azt érzékeltem hogy valaki ellök és én meg elemi erővel töröm szét a falat.

 -Ezt hogy képzeled-ordította az a személy a "megmentőm"arcába

 -Meg kell érteni-e én....-és itt már nem hallotam semmit. Mintha valaki kínozna mondjuk még nem ismerek ilyen képességet. A fájdalom elemi erővel csapott lerám. És tőlem már csak egy fájdalmas sikoly telet és elsötétült minden. 

Mi történt ? És hogy lehet hogy elájultam ? De hát én vámpír vagyok vagy mi a szösz. Talán ez volt Ninánál is. Nem ez nem olyan. A tudatlanság nem fáj de nekem valami kis relytett zugba érzem a fájdalmat ahogy egyre jobban tör rám.

- Úristen Alec jól vagy én ezt nem akartam-jutott el a hang a tudatomig. De nem én nem akarok felkelni nem akarok vissza térni a kegyetlen életbe. Ha ezt lehet egyáltalán életnek nevezni.  De muszály felkelnem. Lassan kinyitottam a szemem.  Valyon ki lehet a "megmentőm" .......Katy hát nem egyértelmű.

- Sajnálom Alec én nem akartam rád ennyire kiborulni csak tudod eléggé ki akattam ezen az eltünésen.-járt fel alá Mark

- Semmi gond felség,én megértem hiszen mégis a huga-suttogtam magam elé meredten. 

- Igen-szólalt meg idegesen David

- Csak ne pánikoljunk nincs itt helye a vitának és különben is a veszekedés nem segít már megtörtént-nézett végig a testvérein Josh. De igen lehet mit tenni ez az egész az én hibám ha nem hagyom ott most itt lenne.

Nina szemszög

Hol vagyok és mi történt ? Csak arra emlékszem hogy kétségbeeseten nézek Alec után és aztán a sötétség és egy cellában találom magam. Valyon most megint mi féle bajba keveredtem.

- Ni csak ni csak a kicsi fogjunk felébredt-nyitódott a pince ajtaja és egy kis apró fénysugár jött be a kicsi résen. Majd már  csak arra eszméltem fel hogy valaki a cellán keresztűl szorítja a nyakam

- Nyugi Zeke hagyd békén a kis fogj...elnézést hercegnőt-szólalt meg a sarokból Damon. Tudhattam volna hogy ő áll a dolog mögött. Végülis ki más.

- Menj -parancsolta Damon Zekenek.

- Mit akarsz- szólaltam meg gyengén.

- A királyságot-hajolt le hozzám.

- Még mellém állhatsz-suttogta a fülembe

- Majd ha piros hó esik- a hangom erőtlen volt és alig hallható. Félek de nem tőlük hanem a jövőmtől. Mi lesz most ?

- Rosszul döntöttél-állt fel. Tehát vége őszintén nem is bánom . 

- Nem nem adom meg azt az örömöt hogy megöllek.-ezt meg hogy. Ekkor észre vettem egy kb. 18-19 évesnek kinézhető fiút aki suttogot valamit Damon fülébe.

- Oh milyen illetlen vagyok-csapott a fejére- Ő itt Cameron és gondolatolvasó - szuper akkor most minden gondolatomat halja ez a Cameron.

- Igen - mosolygott. Ő nem volt olyan ellen szenves mint a többiek. A szemében meghatottság és öröm de mégis aggódalom csillogott. Mintha ismerném de nem az lehetetlen hisz még soha életemben nem láttam. Ekkor neki lefagyott a mosoly az arcára és csak csöndben bámult rám.

- És akkor mirt akarsz tenni -próbáltam nagyon gúnyosan beszélni hogy halatszodjon a hangomból hogy mennyire lenézem a gonoszságát de ez nem nagyon sikerült mivel a torkom nagyon fájt nem értem miért pedig nem is olyan rég vadásztam.Hirtelen kirobbant az ajtó.

- Uram levél a Stewartoktól-nézett körben. Jaj ne nincs sok időnk.

- Talán ézheztértek és akkor én meg kapom a királyságot ők meg az  ál Ninát-röhögött majd ki ment így én és Cameron maradtunk. Várjunk "ál Nina".

- Igen áll Nina a mester beakarja csapni a testvérei..det-nézett szét Cameron

- Gyere -mondta majd kihúzott a celából

- Mit csinálsz -néztem rá hitetlenkedve. Talán ő maga akar megölni nem tudom. De most félek nem akarom hogy miattam elveszítsék a királyságot.

- Kiszabadítalak-nézett rám azzal "nyugi én mindent tudok " arcal. Várjunk csak kiszabadítani. De hát ő Hilton ha meg tudják hogy kiszabadított megölik.

- Várjunk ezt nem értem-értetlenkedtem. Észre se vettem már egy sötét alagútba voltunk.

- Egyszerű utálom ezt a sok kegyetlenkedést

- Akkor most ki oldalán álsz?-kérdeztem

- At igazságén

- Hm ? -értetlenkedtem. Egyáltalán tudok én mást csinálni most komolyan.

- Szerintem annak kell állnia a trónon aki nem a hatalomért van ott és annak aki megérdemli

- Akkor szerinted a Stewartok érdemlik meg ? -mosolyogtam és végre már a hangom is kitisztult

- IgEN -húzodt maga után. És végre már kiértünk gyors felkapott és elkezdett velem futni. Komolyan még én sem futok ilyen gyorsan. Majd amikor beértünk az erdőbe lassított

- Egyedűl is menni fog 

- Bocsi

- És te mióta vagy a Hiltonék ellen ?-kérdeztem. Nem tudom miért de valahogy lefoglalt amit mondott. Valahogy kíváncsi voltam az életére.

- Nem régóta amúgy meg köszi-célozott a gondolatfoszlányaimra.

- És te mióta vagy vámpír ?- szép kérdez felelek játék. Én kérdezek ő meg válaszol miközben  mint a vadászkutya kémleli az utat és húzz maga után.

- És....

- Létszi Nina majd késöbb kérdezhetsz és én is kérdezek de most gyere-folytotta belém a szót

- Amúgy meg nem vagyok vadászkutya-húzódott mosolyra a szám.

- Rendben

- Tudsz futni-nézett hátra

- Hát igen de csak előre szólok most nem megy teljes sebességben

- Rendben akkor futunk

- Rendben-majd neki iramodtunk.

                                            ........

Szó nélkül tettük meg az utat majd megálltunk.

- Itt egy kicsit pihenünk-majd ment és talált egy farönköt és leültetett

- Szóval te mikor születtél ?-kérdeztem

- Hát még az 1898-ban születtem L ....vagyis San Franciscoban és te ?

- Én 1901 London

 -És hány éves vagy ?

- 112 de alkatilag 19

- És te ?

- Én 109 de alkatilag 17

- Huh jó hamar-bámult végig az erdőn

- Igen de te se panaszkodhatsz-böktem meg

- Hát igen-nézett. A szemében látszott a szeretet és a meghatotság de ugyan akkor tudom hogy fél hogy mi lesz most.

- De hogy is félek

- Ezt még meg kell szoknom.-raktam karba a kezem és bevágtam a tetetet durcát.

- Ugyan nekem nem kell ez a "tetetet durca" de amúgy meg meg lehet szokni

- Nem tudod ezt valahogy ki kapcsolni

- Nina ez nem olyan mint egy villany kapcsoló hogy akkor kaocsolod le amikor idegesít ,amúgy meg nekem is nagyon nehéz.

- Elhiszem ...Kezd esteledni -néztem az alkonyodó napot ahogy a fény átszűrődik az erdőn.

- Ez gyönyörű

- Ja figyelj én nem akarom hogy azt hidd hogy tetszel nekem vagy valami de ittkéne maradnunk éjszakára

- Mi ??? -ugrottam fel.

- Nina hallotam a gondolatokat és hogyha vissza viszlek a kastélyba utánad mennek és lerombolják és egy csomó vámpírt megölnek

- Mi van te ilyen jövőbelátó is vagy-kérdeztem flegmán. Nem azt nem engedhetem hogy átadják a királyságot.

- Csak holnap lesz a találkozó és gondolj bele meghalnának-igaza van

- Köszönöm amúgy meg nem nem vagyok jövőbelátó csak hallom hogy ezt akarják.

- Rendben és elhiszem és nyugi nem hiszem azt hogy tetszek neked. -mosolyogtam kedvesen

- Huh akkor jó

-Jó de csak szólok én alszok 

- Komoly

- Aha

- Rendben de holnap kifaggatlak-nézett rám komolyságot tetetve

- Júj de félek-szinleltem

-Félhetsz is- nevetett és én is vele. Majd elnyomot az álom. Valyon most mit csinálnak Davidék . 

Mostantól egy új szabály lesz. Nem nektek hanem nekem.Tudom hogy mostanában nem valami jól írok (sztem) meg nagyon rövidek szoktak általában lenni a fejik és azt is hogy elég soká szoktam felrakni frisst. Szóval bevezetem azt hogy heti egy friss vagy kettő még nem tom. Rem tetszik az ötlet és nagyon örülnék ha a 7.fejezethez lenne egy két kommen mert így tényleg nem tom hogy érdemes -e folytatnom vagy hogy tetszik-e vagy hogy miben változtasak. Úgyhogy PLS.





Pux ElenaBells

Ízelítő

Hát a frissel kapcsoladban nagyon szomorú vagyok hogy egyetlen egy kommentet se sikerült összehoznotok. De most komolyan. Ilyen rossz lett ? Most komolyan . Tudom hogy nem lehetek követelőző mert még nem tartok annál a szintnél de azért nem igaz hogy egy ,két,három koment erejéig nem lehetett volna írni pár sort. De mindegy azért szívesen várom válaszotok. De most nem ezért írok hanem azért mert megjött az.....előzetes.

"-Ez a te hibád-ordította az arcomba. Válaszolni se tudtam mert már csak azt érzékeltem hogy valaki ellök és én meg elemi erővel töröm szét a falat.
 -Ezt hogy képzeled-ordította az a személy a "megmentőm"arcába
 -Meg kell érteni-e én....-és itt már nem hallotam semmit. Mintha valaki kínozna mondjuk még nem ismerek ilyen képességet. A fájdalom elemi erővel csapott lerám. És tőlem már csak egy fájdalmas sikoly telet és elsötétült minden"

Hát rem felcsigáztam a kedélyeket. Am bocsánatot kérek az az előtti kitörésemért. De néha már úgy érzem hogy magamnak írok,és hogy hiába próbálkozom nem sikerült. De tényleg bocsi.

7.fejezet

Hozni akartam egy kis ízelítőt de mivel úgy gondoltam hogy sokat vártatok ezért nem tettem. Szóval amiért ilyen rendes vagyok.....csak vicceltem. Na igen szóval jó lenne jó sok komi.Am sajnálom de most éppen nincs valami sok ihletem de frisset ezért megpróbálok hozni. Ja és elég rövid lett. Úgyhgy ezért őszinte bocsánatotokat kérem.

Alec szemszög

Nem tehetek róla . Az érintése egyszerűen annyira mámorító volt .Én meg most lefagyva állok itt mint egy szobor . Miközben Nina meg aggódva nézz rám. De nem sok kellett hogy feleszméjjek és se szó se beszéd nélkül ott hagyam Ninát és szélsebessen rohanjak vissza a palotába.

Nina szemszöge
Alec végre feleszmélt. De nem az volt a reakciója amire számítottam. Mert kikerülve engem szélsebessen a palota felé vette az irányt. Talán nem kellett volna meg pusilnom. Remek most biztos egy libának nézz aki mindenkinek kelletti magát.

Katy szemszög
Alec biztos hogy Nina után ment de van egy olyan érzésem hogy nem fog valami jó kisülni belőle.Belépve a trónterembe Alec már ott volt egy kissé zavarodottan és látszott rajta hogy a gondoltaiba volt merűlve. De Nina sehol. Tudtam én . Én megmondtam hogy semmi jó nem fog ebből kisülni.

Alec szemszög
Mi lelhetett hogy csak úgy otthagytam Ninát. Eggyet tudok a közelsége megbabonázz és egyszerre érzem azt hogy el kell tőle távolodnom mert megakarom tőle tartani a távolságott. Hogy miért ? Nem tudom. Ekkor kicsapódott az ajtó. És két őr jött be rajta.
- Felség két Orosz hagyta ezt itt-mutatott egy levélre amin a jellegzetes Hilton pecsét volt.
- Mutassa -vette el a levelet David
-  "Kedves Stewart klán
     Már nagyon hiányoltuk a ti kis cseleitekett.
     Úgyhogy gondoltuk most mi kezdjük a játékot.
     Kezdésként mondjuk itt van szórakozás képen a kis hercegnő .
     Hogy is hívják....ja igen Nina. Micsoda felséges és micsoda nagy kincs.
     Szóval a tárgyra térve ha viszont akarjátok látni a ti kis hercegnőtök akkor ajánlom hogy tart-
     sátok meg a mi kis megállapodásunk. Ami ez lenne : Miénk a kastély és az uralom a vámpí-
     rok fellett. Cserébe megkapjátok a drága kicsi Ninát és békébe élhetek tovább.
     
     UI.: Ha épségbe akarjátok még látni a kicsi hercegnőt akkor találkozzunk holnap a Román és 
     Magyar határnál 14:30. 
  
    UI.2: Ketyeg az óra


    Üdvözlettel : Damon Hilton

"Elvitte Ninát és ez az én hibám " Csak ez az egy gondolat zakatolt a fejemben.

Sorry! Késés

Bocsi.

De most az van hogy megígértem hogy a blogaimon nov.1-2-3-4-5. Valamikor lesz friss.

De ez sajnos nem hiszem hogy sikerülni fog mert szarakodik a gép.

De megígérem hogy sietek és ez még nem 100 % hogy nem lesz friss olyan hamar. Úgy hogy kérlek várjatok türelemmel.