BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS »

2010. november 28., vasárnap

13.fejezet, Hol vagy ?

Sziasztok. Megjöttem a frissel. Igen egy kissé rövid lett de azért remélem tetszeni fog. Jó olvasást és komikat kérek.



Nina szemszög

Elköszöntem Cameronéktól majd az erdő feel vettem az irányt. Olyan zavaros most minden. Nem tudom mi van velem. Mióta itt vagyok azóta az életem fenekestül felfordult. Annyira hiányérzetem van és a legrosszabb az hogy tudom miért. Tudom hogy Alec hiányzik. És nem vagyok már biztos benne hogy csak barátként tekintek rá. Nem tudom. A fejembe ezer meg egy kép játszódik le hogy mit csináljak. Egyáltalán él még ?
De eggyet tudok a neheze még csak most kezdődik.

Alec szemszög
Egyfolytában Ninára gondolok. Nina fájdalommal teli arcára amikor Mirandával lefeküdtem. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből. Amúgy is egyáltalán nem érdekli a sorsom csak talán a büntudat. És ez fáj nem tudom miért de fáj. Fogalmam sincs mit csináljak. Egyáltalán nem tudom hogy helyesen döntöttem . Egy biztos innen nincs kiút...egyelőre.

Katy szemszög
Nem tudom hogy mi van velem. Az öcsém valószinűleg életveszélybe van én meg mejdnem megcsókolom Cameront.
" Amikor Nina elment én nem tudtam mit csináljak. Zavart voltam és ahogy látszott Cameron is.
- Öhm...én tényleg sajnálom az előbbit - utaltam akkor neki a kis puszira amit a szájára kapott.
- Ugyan..nincs mit sajnálnod hisz zavarodot vagy és...örültél -dúrt a hajába Cameron.
- Hát igen...de nem hiszem hogy örülhetnék -sóhajtottam szomorúan
- Miért?
- Mert Alec ha legyőzte volna őket akkor már rég itt lenne. Nem hagyná hogy szomorú legyek -jaj most ha ott sírhattam volna akkor megtettem volna. Fájt. Fájt az hogy valószinűleg elveszítem vagy már el is vesztettem a testvérem.
- Légy pozitív. Lehet hogy csak bújkál előlük.-próbált vígasztalni Cameron majd gyengéden átölelt. Az érintése akkor nagyon jól esett.Abban a két karban akkor úgy éreztem hogy az élet gyönyörű.
- Igazad van-mosolyogtam. Ekkor az ő arca elkezdett közeledni az enyémhez. Már majdnem megcsókolt amikor kopogtak. És egy lány állt az ajtóba széles vigyor az arcán és megcsókolta Cameront.
- Hát akkor én nem zavarok-mondtam majd kisiettem. De Cameron megragadta a kezem.
- Ez nem az aminek látszik
- Cameron ne is magyarázkodj hisz nekem is van barátom.- hazudtam.
- Tényleg ?
- Igen...és most bocsi megyek Nina után. Szia -majd sarkon fordultam.
- Szia - hallotam Cameron szomorú hangját. "
És vége a képkockáknak. Már érzem Nina illatát.

Nina szemszög
A gondolataim és az emlékeim tengerében úsztam. Miért vagyok ilyen szerencsétlen ? Miért ? És itt már kigördült egy könycsepp. De egy hideg kezet éreztem a vállamon. Katy.
- Nina... minden rendben ? -ült le mellém.
- Igen,persze
- Én nem úgy látom.
- Tudod csak azon gondolkodom hogy zavaros és bonyolult az élet-sóhajtottam
- Igen...szerinted mi van Aleccel ? Valyon meghalt vagy csak fogságba esett?-kérdezte Katy a talajt bámulva.
- Hát nem tudom-mondtam. Alec nélkül élnem...Nem tudom. Most mi lesz ? Alec nélkül nem csak az én életem lesz rosz. Hanem Kayté is mivel a testvére és még a testvéreimnek is mivel nem győznek az Olaszok ellen. Várjunk Olaszok.Jaj hogy miért nem jöttem rá előbb. Alec Olaszországba van.

Ennyi lenne,mint ahogy mondtam elég rövid lett.Komikat kérek.


0 megjegyzés: