2.fejezet

Itt a kárpótlás bár elég rövid lett ez is .


Nina szemszög






- Tudjuk – mondtam halál komolyan

- Áááh értem – mondta Angus végre megvilágosúlva

- És segítetek – kérdezte Oskar

- Igen –mondtuk egyszerre

- És hogy van apátok? – kérdezte Antonio. Erre a kérdésre felmordultam .Hogy kérdezhet valaki ilyet ennyire tájékozathatatlannak lenni már fáj. Nyugi Nina kezdesz feldühödni. Nem akarom hogy egy kényes mindenen megsértődő libának tartsanak . A bátyám képességét elszedve lenyugtatam magam .Felvettem a pókerarcom .

- Valami rosszat mondtam? – kérdezte Antonio .Észre se vettem hogy bátyáim lerökönyödtek mellettem .Gyorsan rá vágtam:

- Neem de hogy csak tudod Damon megölte anyut és aput .- mondtam nem bírtam tovább levettem a pókerarcom s, egy összetört arc került helyébe amin egy sós cseppecske is leesett. Szomorúan néztem magam elé s, szembetaláltam magam a sokk meghökkent arckifejezéssel ahogy szomorúan néznek engem.

Éreztem ahogy a könnyek mardossák szemem .Vissza emlékeztem arra az időre mikor még éltek egy nagy boldog család voltunk. Mióta meghaltak azóta egy szürke égbolt lepi be életem. Mire észbe kaptam éreztem ahogy patakokban foly le a könnyem. Gyors letöröltem. S, szipogva abba hagytam a sírást.

- Te te sírsz –mondta értetlenséggel Angus

- Igen emberi tulajdonságom maradt meg a sírás és az alvás. - mondtam

- Áhh értem – mondta Angus

- Audrina kérlek légy olyan drága és kísérd fel vendégeinket a szobájukba – mondta Angus nyálasan.

- Igenis mester – mondta akkor gondolom ő Audrina .

- Erre tessék - mondta majd kivezetett a teremből.

A legfelső emeleten bevezette Markot a 213-as szobába Davidet a 215-be Josht a 212-be engem meg a 214-be. Mikor kinyílt az ajtó egy gyönyörű szoba tárult elém. A falam karamell színben pompázott egy nagy baldachinos ágy terült a közepén a végén egy kis heverő vele szembe egy kandalló kicsit arrébb egy tévé másik oldalt egy nagy ablak. Az ablaknak hátal nézett egy kanapé két fotellel a falamon meg csodaszép képek lógtak. Az ágyam mellett két ajtó az elsőbe a fürdőszoba a másikba meg a szobámnál is sokkal nagyobb gardrób.

- Felség én magára is hagyom mindjárt felhozzák a bőröndjeit. - mondta

- Szólíts csak Ninának és köszönöm-mondtam mosolyogva.

- Jó Nina én Audrina Stewart vagyok és szívesen.– mondta mosolyogva majd eltűnt. Leültem az ágyra és vártam a csomagjaimat pár percen belül meg is érkeztek három fiú lépett be s, lerökönyödve néztem az egyiket.